Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 1. szám - Weiszer Gyula: A középiskolai filozófia tanítása
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 5 zettségének teljesítésében. A felekezeti fenntartók hozzájárulásuk fejében nem kapnak mást, mint azt a jogot, hogy saját szellemüket intenzivebben ápolhassák iskoláikban. Méltányos tehát, hogy ezért a jogért az állam ne terhelje erejükön túl a fenntartókat. Szerintünk legegyszerűbb, legigazságosabb volna az államsegély olyan módozatának megállapítása, hogy az állam fedezze az összes személyi kiadásokat, fenntartók pedig a dologi kiadások terhét vállalják. Ha az állam elvileg nem ellensége a felekezeti iskolának, akkor ez a módozat rá nézve csak előnyt jelent s örülnie kell, ha minél több felekezeti fenntartó jelentkezik az iskolák dologi kiadásainak vállalására. Nagyon természetes, hogy életképtelen, közszükségletet nem képező iskolák támogatására az állam nem vállalkozhatik. Az új év ránk köszöntött, nem tudjuk mit hoz ránk, ködébe nem láthatunk; de nekünk, ha élni, célhoz jutni akarunk, indulnunk kell a ködben is, saját belső világosságunktól vezérelve, indulnunk kell határozott célkitűzéssel, rettenthetetlen elszánással, hogy mire a köd felszáll, gyönyörködhessünk megtett útunk szépségeiben. Borsos Károly. A középiskolai filozófia tanítása. A középiskola minden tananyaga úgy mennyiségileg, mint minőségileg meg van szabva, s az Utasításokban foglalt rendelkezések a tanítás mikéntjét is előírják. Az előirt anyag elvégzése szigorú kötelesség, az Utasítások rendelkezései már nem százszázalékos törvények, a sorok közül kiolvasható szellem s a nyíltan is hangoztatott elv a tanár egyéniségének érvényesülését is föltétien szükségesnek tartja. Az anyag s a tanár egyéniségén kiviil még egy harmadik determináló eszköz a tankönyv, mely három determináns szabja meg a tanítás jóságát, sikerét. A középiskolai filozófia tanításának előfeltételei így előttünk vannak s most már az a kérdés, hogy a szigorúan előírt anyag, a változó tanári egyéniség s a mai filozófiai tankönyveink mellett miképpen valósítható meg a filozófiai tanítás igazi célja. Legelső kérdés annak tisztázása: mi a középiskolai filozófia tanításának igazi célja? Erre vonatkozóan úgy az 1903-i, mint az 1927-í Utasítás lényegileg ugyanazt tartalmazza s az Utasítások 1-gyel jelzett,
