Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 3. szám - Belföldi lapszemle
110 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE levonható tanulságokat, A kérdéssel foglalkozó irodalom felhasználása mellett egészséges gondolkozás s főleg a cserkészet szeretete jellemzi e 38 oldalnyi értekezést. A cserkészkalap mellé odatettük az árvalányhajat: az új magyar nevelés lehet mintájában idegen, de lényegében csak magyar világnézeti nevelés lehet. Ez végső következtetése. — Rövidebb a második értekezés Écsi Ödön Istvántól. A túlterheléssel és a tantervváltoztatásokkal foglalkozik. Sorra veszi az első okait (világháború, tankönyv, tanár, tananyag, tanterwáltoztatások). Ajánl orvosszereket (osztályfőnöki értekezletek, tankönyvírás, az anyag más beosztása) az egyes tárgyaknál. De kiterjeszti figyelmét a szülő és a tanár túlterhelésére is. Gondolatébresztő fejtegetései során ő is hangsúlyozza (velünk együtt) a görögpótló modern nyelv behozatalát, — Szintén elevenbevágó kérdéssel foglalkozik Vekerdi Béla, aki a magyar tanárság anyagi helyzetét fejtegetvén, arra a szomorú következtetésre jut, hogy nemcsak a bírák, hanem a katonatisztek, sőt a rendőrtisztek mögött is elmaradunk fizetés dolgában, még hozzá az ú. n. átcsoportosítás sok tanárnak kárt és visszavetést is okozott. Sürgeti a korpótlék visszaálllítását. Fél a 40 éves szolgálat s a 20 (esetleg magasabb) óraszám behozatalától, iskolai érdekből. Javaslatai elfogadhatók, aminthogy el is fogadtattak. Ezután jön a 13 pontból álló jegyzőkönyv s annak egyik bennünket érdeklő és fontos pontja : a Tanügyi Szemle dolga hat jólesőleg. A pénztári jelentés után az egyesület vezetőségének s tagjainak kimutatását olvassuk. (498). Gulyás J. Belíöldi lapszemle. A Néptanítók Lapja 1931. évi 1. számában „Termékeny esztendő“ c. cikk 1930. kultúrpolitikai alkotásait méltatja. Székelyné Sólymos Bea : Az önismeretre, önbirálatra való nevelésről, Baranyai Erzsébet pedig a behaviorizmusról értekezik. A 2. számban Rusztek K. a nevelés művészetéről ír. Szerinte mint minden művészethez, a nevelés művészetéhez is anyag, tehetség és eszme szükséges. Az anyag a lélek, melyből tehetség nélküli, ihlet nélküli pedagógus mítsem tud csinálni, a harmadik kellék az abszolút értékű eszme, tehát az erkölcsi, vallási és nemzeti eszmék. Tellyesniczky Mária ismerteti Montessori módszerét, „Módszerem kézikönyve“ c. műve most megjelent magyar fordítása alapján. Missik Endre: Az első magyar munkaiskola és gazdasági tanintézet címen Tessedík S. szarvasi iskoláját. Ügy látszik, hogy a már elég gazdag irodalomból csak az „önéletrajzot" ismeri. A február 1-i szám vezető cikke a népművelés adatait ismerteti. Sülé Dénes: Vigyázzunk az őrhelyeken c. cikkében felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar falvak és tanyák hivatott vezetőinek népművelési előadások keretében ma főleg a gazdasági és szociális kérdéseket kell megvilágítani, Fitos V. a tudományos és művészi nyelv különbségéről ír. A
