Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 3. szám - Belföldi lapszemle
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 111 febr. 15-i szám közli Herczeg F.-nek a magyarországi tanítók Eötvösalapja által br. Eötvös J. halálának évfordulója alkalmával rendezett ünnepén elmondott beszédét, Fitos V. Lángész és iskola címen a két Bólyayról emlékszik meg. Szekeres L. A dopolavoro címmel ismerteti az olasz iskolánkívüli népművelést. Háklár Vilma: Jellemnevelés az új tanterv szellemében címen értekezik. Felsorolja először az erkölcsi jellem 18 alkotó tényezőjét (ezek egvikéhez-másikához szó fér) és aztán elmondja, hogy mily mértékben szolgálják az egyes népiskolai tárgyak a jellemnevelést. A Kisdednevelés 1931. januári számában Imre S. előadását találjuk a szülői értekezletről. Kenyeres E. I. Dewey amerikai filozófusnak Hogyan gondolkodunk c. művének harmadik részét nyújtja magyar fordításban e címen: A gondolkodás nevelése. A februári számban Kiss József ismerteti Montessori M. budapesti tartózkodását és ij,t tartott előadását. Stelly G. a németországi gyermekvédelmet és kisdedóvást ismerteti. A Pannonhalmi Szemle 1931. 1. füzetében Bognár Cecil az iskola fejlődési irányáról ír. Megállapítja, hogy az iskola szerepe növekedőben van. A szülők a gazdasági és társadalmi viszonyok újabb alakulása következtében mind kevesebb időt tölthetnek otthon. Azért tömérdek intézmény létesült, mely mind arra való, hogy a szülők nevelő és gondozó munkáját pótolja. A modern iskola egészen külön kis állammá növi ki magát megszámlálhatatlan mellékintézményeivel. E fejlődésnek vannak árnyoldalai is. A családi nevelést az iskola mégsem pótolhatja. Továbbá a túlságosan fejlett iskolarendszer a gyermek egyéniségét majdnem teljesen abszorbeálja. Az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny 1930. decemberi száma tartalmazza az egyesület székházavató ünnepsége és közgyűlése alkalmával elhangzott beszédeket. A januári számban fontos a tanárságnak a heti óraszám és a szolgálati idő felemelése ellen beadott tiltakozó memoranduma. A miniszter jóindulatú válasza azonban, melyszerint „a jelenben sikerült a veszedelmet elhárítani, de ha az állam pénzügyi helyzete még nehezebb lenne, ha a közgazdasági helyzet meg nem javulna — akkor a magyar állam nehezen tehetne kivételt“, nem alkalmas arra, hogy a tanárság súlyos aggodalmait eloszlassa. A magyar középiskolai tanárságnak a jelenben — sajnos — csak egy jelszava lehet: „Lasciate ogni speranza.“ Az Evang. Népiskola 1931. januári számában Badics Ádám arról elmélkedik, mikép lehet a még iskolába járó és az iskolából már kikerült ifjúságban az ev. öntudatot felébreszteni és megerősíteni ? Glatz L. a mi egyházi éneklésünk néhány függő kérdését teszi szóvá. A februári számban kezdődik Szelényi Ö. A filozófiai pedagógia magyar úttörői c. tanulmányának közlése.
