Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 3. szám - Hazai és külföldi irodalom
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 109 már csak azért sem árulhatta el a császáriaknak, mert a fejedelem őt már VII. 30-án külön feladattal átküldte a Fehér-hegyeken. Azt, hogy aug. 3-án Trencsén alatt csatára kerül a sor, sem a fejedelem, sem Bercsényi, még 2-án este sem sejthették, tehát előzetes megszervezésével nem is foglalkozhattak . . .“ és így tovább. Vagyis a Thaly megjegyzései már megértek a revízióra, ellenben az eredeti kuruc levelek összegyűjtése és kiadásai állandó értékei maradnak irodalom történetünknek. A Rákóczi korszak többi eseményét is más szemmel látjuk ma már, sőt valószínűleg a szerző is máskép írna, ha most fogna hozzá müvéhez. Fel kell hívnom még a figyelmét a 11. oldal jegyzetére, ahol ezt olvassuk: „A Thalynak tulajdonított 10 kuruc ballada hitelességének kérdésével ennek a kötetnek a végén a „Függelékben" foglalkozunk — függelék azonban nincs á munka végén, pedig minket ez érdekelne leginkább ; hogyan tudja bebizonyítani, hogy azok eredeti kuruc alkotások. Remek sorokat szentel a kuruc dalok esztétikai szépségének is, pár szóval, részletesen is kitűnően tudja érzékeltetni, méltatni Thaly többi munkáját, mint Irodalom- és müveltségtörténetí tanulmányok a Rákóczi korból, Rákóczi emlékek Törökországban és II, Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak feltalálása. Életének utolsó idejét a kegyelet és rokonszenv megható szavaival ecseteli. „Voltak történetírók, akik szintén felderítettek egy hosszú élet munkájával korszakokat, lehettek nagyobb elmék és kutatók, de Thalynál buzgóbb, munkásabb, odaadóbb még nem akadt, mert Thaly beleélte magát egy nagy ember és egy nagy korszak lelki, szívbeli és elmebeli világába. Együtt érzett, gondolkozott, örült, búsult. . . hőseivel, akiket ízről-ízre ismert." Ez egy kicsit Veszprémi eljárására is vonatkozik, aki Thaly iránt érzett vonzalmát sok helyütt elárulja s ez csak értékesebbé teszi dolgozatát. Első kötetében hangsúlyozott értéke: világos és szabatos stílusa most is szembeszökő. Elismerésre méltó munkát végzett. Ajánljuk melegen a szakembereknek és laikusoknak egyaránt. Dr. Boross István. Az Országos Ref. Tanáregyesület Évkönyve az 1929—30. tanévről. Szerkesztette: Papp Ferenc dr. egyesületi főjegyző. XXIV. évfolyam. 94 lap. A tavalyinál bővebb formában, 3 felolvasást és a hivatalos adatokat foglalva magában, jelent meg a Ref. Tanáregyesület 24. évfolyama. Gyászkeretű első közleménye szomorú hírt ad : az egyesületnek megalakulása óta első elnöke, az egyesületnek megteremtője, 28 éven át irányítója, Dóczi Imre meghalt. Akkor, amikor az egyesület csurgói közgyűlését tartotta, még ő vezette a gyűlést, hatalmas szavával fejtegette a reálgimnázium gyors reformjainak aggodalmat keltő hatását s november 13-án már elhúnyt. Bizonyára az 1930—31-i gyűlés fog előttünk alakjával behatóan foglalkozni ; ez csak a fájdalom szomorú megnyilatkozása. — Az első értekezés Debreczeni Ferenctől való : A világnézet szerepe az új pedagógiai törekvésekben címmel. Négy részre osztva fejtegeti eszméit s levonja belőlök a magyar célok érdekében
