Protestáns Tanügyi Szemle, 1931

1931 / 3. szám - Hazai és külföldi irodalom

100 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE Hazai és külföldi irodalom. Frank Antal és Németh Imre: Neveléstörténelem. Budapest, 1930, 20 lap. Szent István Társulat. Ára 4 pengő. A társszerzők nagyon gondos munkát végeztek. Az a benyomá­sunk, hogy egyes fejezeteket újra meg újra átdolgoztak, csakhogy minél érthetőbbé tegyék a növendékek előtt. Tömörségükre való törekvésük is azzal függ össze, hogy csak a lényegre akarják megtanítani tanulóikat. A szerzőket tehát elsősorban nem tudományos, hanem didaktikai érdek vezette, mi tankönyvnél csak dicséretet érdemel. Ez azonban nem je­lenti azt, mintha a könyv a tudományos igényekkel nem törődnék. E tekintetben természetesen nagyon megkönnyítette a szerzők dolgát Fináczy kitűnő neveléstörténete, melyet sok pontban követtek. Szerzők könyvükben a keresztyén jelleget és a magyar vonatkozásokat igye­keztek kidomborítani, ismét csak helyeselhető törekvés ! így tárgyalják pl. Szent István intelmeit, Calasanzi Szent Józsefet, De la Salle-t, Páz­mányt stb. Örömmel konstatáljuk, hogy bár a könyv katolikus jellegű, mégsem mondható elfogultnak. így pl. megállapítják, hogy a reformáció átmeneti hanyatlás után később előnyösen hatott a nevelésügyre. Ab­ban sem látnék elfogultságot, hogy szerintük csak a protestáns iskolák­ban volt a fegyelem a kegyetlenségig szigorú. A magyar nagy kultúr­­politikusai közül: Kölcseyt, Wesselényit, Széchenyit és Eötvöst bőveb­ben ; Deákot csak röviden tárgyalják, de akkor meg kellett volna em­líteni Kossuthot is. Egy külön fejezetben jellemzik a reformkorszak közoktatási törekvéseit Kornis ismert nagy munkája alapján. Figyelemre méltó az összefoglaló áttekintésben Az elvek története c. igen hasz­nos fejezet, A Korunk pedagógiai irányai c. fejezetben a magyar pedagógusok közül rövidebben-hosszabban méltatják a következőket: Fináczy, Imre S., Tóth T. Kornis, Nagy L. Ranschburg, Éltes. Feltűnő Kármán teljes mellőzése. Nagyon messze vezetne, ha egyes részletek ellen emelnénk kifogásokat. Csak pár fontosabbra szorítkozunk. így pl. szerintünk a renaissance meghatározása elavult; hogy Comenius sáros­pataki terve hajótörést szenvedett, nemcsak környezetén múlt, hanem rajta is. A munkaiskola c. fejezetben meg kellett volna említeni Mon­­tessori M.-t is. Egészben véve megbízható, érdemes könyvvel gyarapították a szerzők a magyar pedagógiai irodalmat, amiért elismerés illesse őket. Sz. O. Szabó Dezső: Az értékelmélet vagy axiológia főbb problémáié Pápa, 1929 94 lap. ^ A fiatal szerző nem könnyű feladatra vállalkozott, mert a mai értékelmélet még meglehetősen süppedékes terület. Annál meglepőbb és örvendetesebb, hogy szerzőnk el nem tévedt, hanem (bár igaz, sze­rencsés irányítás segítségével) megtalálta a világító fáklyát és el tudott igazodni a mai értékelméleti irányok tömkelegében. Műve három fő-

Next

/
Thumbnails
Contents