Protestáns Tanügyi Szemle, 1930

1930 / 2. szám - Megjegyzések

66

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE

A Revue 1. számában a testnevelési tanárok nemzeti szindikátusáról olvashatunk ránknézve is épületes dolgokat. Minap tartott gyűlésük tudniillik a következő javaslatot tette egyértelmülég a magáévá:

1. Megállapítja a kongresszus, hogy az 1928. évben kelt miniszteri Utasítások a növendékek testi nevelését meg nem javították; 2. a testnevelés kötelező volta s eredménye tisztára önámítás, az anyagi és pedagógiai helyzet jobbulása elégtelen mértékű; 3. komoly hite és meggyőződése szerint sem a tantervi anyag s kellő óraszám csökkentése, sem a testgyakorlatoknak szentelt félnapok az ügy előmenetelét, a fiúk egészségi állapotát addig kedvezően nem befolyásolhatják, míg az anyagi és pedagógiai viszonyok mélyreható, gyökeres változásokon nem mennek át; 4. kéri a felmentés eseteinek és alkalmainak törvényrendelte tisztább megállapítását; 5. úgy véli és vitatja, hogy egy intézetben sem várható addig igazi javulás, míg a testnevelésügy élére a működő tanárok sorából választott felügyelőtestület nem kerül — pályázat útján ;

6. a leghatározottabban tiltakozik minden olyan ráfogás ellen, amely a rossz szervezetért terhelő felelősséget a tanárok nyakába szeretné varrni, holott a bajt ezek már jóval előbb nyíltan hangoztatták; 7. sajnálja, hogy észrevételei annak idején nem vétettek figyelembe és mind a miniszter maga, mind a megfelelő szakosztály államtitkára a szindikátus álláspontját észrevétlenül hagyták ; 8. a testnevelés ügyét újjászervezni egy nagy vegyes bizottság (benne az intézeti igazgatók, a testnevelési tanárok nemzeti szindikátusának és a növendékek szülőinek megbízottjai) minél elébb állíttassék össze.

(Mezőtúr) Fejér Lajos.

Megjegyzések. 1

1. Új középiskolai reformot jelent be s körvonalaz közoktatásügyi miniszterünk, a Pesti Napló 1930. évi 21, 27, 33 és 39. számaiban megjelent cikkeiben. Ezzel a reformmal részletesebben kívánunk foglalkozni következő számainkban. Most csak néhány szerény megjegyzést teszünk rá, illő tisztelettel:

AJ „Kevesebbet, de jól! — ez lesz a középiskolai reformunk jelszava“, mondja a miniszter úr.

Ezt a jelszót örömmel tesszük magunkévá. Igenis, úgy kell megreformálni a magyar középiskolát, hogy az a mainál kevesebbet adjon, de ezt a kevesebbet igazán jól adja, úgyhogy az teljesen vérévé, biztos, elidegeníthetetlen szellemi fegyverévé váljék az ifjúságnak. Gondos körültekintéssel ki kell válogatni az emberiség nagy szellemi kincstárából azokat a legértékesebb kincseket, amelyek méltók és alkalmasak arra, hogy az emberiség, illetve a magyar nemzet újabb nemzedékeinek, művelt középosztályának és szellemi arisztokráciájának közkincseivé tétessenek, amelyek alkalmasak a középiskolai ifjúság szellemi, erkölcsi