Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 2. szám - Hazai és külföldi irodalom
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 57 nagyra és amiben felesége mégjobban megerősítette. Már csak ezért is gyűlölte a magyarságot, melynek vezető osztályában olyan nagy arányban szerepelnek a protestánsok és gyűlölte nagy Tisza Istvánunkat, a protestáns, illetőleg kálvinista erények és tulajdonságok e megtestesülését. A magyarok gyűlölése volt egyik vezető indító oka cselekedeteiben. Különben jóformán maga sem tudta mit akar: centralizmust-e, trializmust-e, kontorderácíót-e. De akármit valósított volna meg, le kellett volna döntenie a Habsburg ház és vele a monarchia, sőt Európa nyugodt fejlődésének egyik leghatalmasabb biztosítékát, a történeti magyar nemzetet. Bizony Tisza Istvánnal a végzetet, a predesztinációt látjuk ködleni nemzeti életünk szemhatárán. Akár Ferenc Ferdinánddal és ő általa, akár meggyilkoltatása következtében rá kellett zúdulnia a szörnyű átoknak nemzetünkre. Hálásaknak kell lennünk Bruckner Gzőző iránt, hogy — bár müvében szigorú tárgyilagosság uralkodik és benne a politikai irányzatosságnak még árnyéka sincsen — Ferenc Ferdinánd rejtelmes alakjának nem csak érdekes, hanem megdöbbentő rajzával sok olyan tanulságot nyújt, amit nemzetünknek is méltó figyelembe vennie jövendő sorsának semmi idegen és semmi úgynevezett dinasztikus érdeknek alá nem rendelt, teljesen szabadon megválasztandó kialakításában. Szigethy Lajos. Zsedényi Ede: Miskolc szellemi élete és kultúrája. A miskolci jogakadémia tudományos értekezéseinek tára. 33. szám. 165. oldal. Az a szörnyű trianoni vihar, mely hazánkat tönkretette, egyes városainknak — Sopronnak, Kőszegnek, Sátoraljaújhelynek — külön is rengeteg kárt okozott. Viszont meghozta például Kaposvárnak, Nyíregyházának, Miskolcnak fellendülését. Miskolc földrajzi fekvésénél fogva mintegy örökébe lépett Kassának, Ungvárnak, Eperjesnek. Ide költözött sok hivatal mellett az ungvári reáliskola és az eperjesi kollégium két intézete. A volt eperjesi jogakadémiának Miskolc életében való jelentőségét bizonyíthatja a tudományos értékű könyveknek ama sorozata is, melynek 33. száma gyanánt jelent meg a jelzett munka. Ebben a tudós szerző hű arcképét adja Miskolc egész szellemi és gazdasági életének, még pedig mindig történeti alapon. Jól esik látnunk, milyen nagy volt a két protestáns felekezet híveinek szerepe a város életében. De jól esik látnunk, hogy a miskolci tanárok a múltban is, a jelenben is milyen nagyértékű s önzetlen munkát fejtettek ki a város műveltségének és egész életének fellendítésében. A miskolci református gimnázium tanára volt egykor a város legnagyobb büszkesége Lévay József is. A miskolci írók, művészek között örömmel olvassuk Lévay mellett Dériné, Szendrei János, ifjabb Mikszáth Kálmán, Csengey Gusztáv, Révész Kálmán, Csorba György, Bruckner Győző nevét. Szerencséje e városnak, hogy élén Hodobay Sándor polgármesterben, az eperjesi
