Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 10. szám - Megjegyzések
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 166 tér úr nem érti, nem érzi meg, hogy a mai középiskolákra szórt vádak, valódiságuk esetén, jó részben őt is terhelik ? Nekünk nincs módunkban megállapítani, hogy cikkíró úr mit tud, mit hisz, mit ismer a mai középiskolák nevelési rendszeréből. Hajlandók vagyunk feltételezni, hogy a középiskolák mai nevelési rendszerét távolról sem ismeri; de ez esetben kénytelenek vagyunk figyelmébe ajánlani, hogy könnyelműség, lelkiismeretlenség, súlyos vádakkal illetni olyan intézményeket, olyan nevelési eljárásokat, szabályokat, szokásokat, amelyeket nem ismerünk elég alaposan, eléggé általánosan. Mert egyes kivételes esetek sohasem igazolhatnak általánosságban hangoztatott vádakat. Ám, ha abban a hitben volna, hogy a mai középiskolák nevelési módjainak alapos ismeretében emelte vádjait, akkor értésére adjuk, hogy nagy tévedésben van, hogy alaptalanul vádaskodott, hogy a valósággal merőben ellentétes állításokra ragadtatta magát. Vádjait megbotránkozással visszautasítjuk s abban a meggyőződésben vagyunk, hogy cikkével az értelmes emberek előtt nem a középiskolákat állította pellengére, hanem saját magát. Borsos Károly. 2. Hová való volt Comenius ? Törös László nagykőrösi kartársunk, Comenius pataki Beköszöntő beszédje (De cultura ingeniorum) magyar fordításának ismertetésénél, e folyóirat novemberi füzetében (116. I), meglepetve, némi idegenkedéssel látja, hogy C. „e beszéd felirata, tehát saját vallomása szerint Magyar-Brodban született, amit a külföldön szívesen szeretnek Nivnic-re elcserélni.“ Hát Comenius születési helyének kérdése nehéz probléma, amelyet teljes bizonyossággal máig sem sikerült eldönteni, tisztázni. Az kétségtelen, hogy szülei Uhersky-B ‘odbun (Ungarisch-Brod, Magyar-Brod) laktak; apja: Martin Komensky (fia a szláv végzet helyett latinos végzettel látva el nevét, vette fel a Comenius nevet), itt a testvérgyülekezet tiszteletreméltó tagja volt. De az már kétséges, vájjon legkisebb gyermeke: János (Jan) is ugyanott született-e? s nem inkább a szomszédos Nivniceben-e ? Mindkettő mellett találunk adatot, tanúbizonyságot. Comenius fiatal korában: a herborni és heidelbergi egyetemen Nivnicet írta be származási helyéül, magát Niwniczensis-nek és Nivanus-nak mondotta; viszont Elbingben, meg a pataki Beköszöntő beszéd-ben Magyar-Brodból valónak nevezi magát s epitafiumán is a fia magyarbrodi-nak nevezi. Némelyek úgy próbálják a kérdést megoldani — s nem lehetetlen, hogy ez a felfogás a helyes —, hogy anyja valószínűleg Nivnice-be való volt s fia is ott született Nivnice-ben, mikor szüleinél vagy rokonságánál ott járt látogatóban. így aztán az is érthető, ha Nivanus-nak, az is, ha Hunnobrodensis-nek nevezte magát. Pataki Beköszöntő beszéd-jénél azért is használhatta az utóbbi elnevezést, hogy a magyarok előtt származásánál fogva rokonszenvesebbnek, hozzájok közelebb állónak tűnjék fel. A vita leghelyesebb megoldásának tehát ez látszik: Comenius
