Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 10. szám - Külföldi lapszemle
Főbb munkatársai között szerepelnek: Bruhn, Delekat, Cordier, Eberhard, Franke V., Ilberg, Leser, Nebe, Prüfer, Schuster, Sprengel, Stählin, Titius, Weiner, Wobbermin, Wundt és mások. A pedagógiai problémák aktualitását a következő témák igazolják : Fiú, női felsőiskola, a jelen pádagogikája, konkordátum, kultúra és nevelés, élettudomány, a kisebbségi érzés, moráloktatás, idegesség, filoz. propaedeutika, az akarat és cselekvőség iskolája (amerikai formájában nálunk ismertette Kornis Gy.), pszichoanalízis stb. A részben nagyon részletes, sőt kimerítő filozófiai cikkek közül említendők: hedonizmus, Hegel, Herbart, historizmus, individualitás, intelligencia, intuíció, kriticizmus, életbölcselet, misztika, pszichologizmus és logicizmus, racionalizmus és irracionalizmus. Gyakorlatiig is nagyon beválik ez a mi lexikonunk, amelynek minden sora csupa pedagógia, higiéna és tárgyiasság, s amely Eucken szellemében híven és biztosan halad a szellem és élet ma szükségessé vált új egyesítésének útján. Több szellem és lélek, és ami fő: több és cselekvőbb szeretet kell mai elárvult világunknak! (Budapest) Dr. Szlávik Mátyás. Külföldi lapszemle. Ä PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE ____159 A Revue Universitaire 1930. évfolyamából. 2. sz. Touret német nyug. tanár a porosz középiskolák reformját ismerteti. 1924 óta négyféle iskola működik, úgymond, a németeknél: 1. az ókori nyelvek gimnáziuma; 2. a modern nyelvek líceuma; 3. a felső gyakorlati iskola; 4. a felső német iskola. Mindenik elé tűzött közös cél, röviden, velősen kifejezve: „német férfiak nevelése." Főtárgyuk, a középfokú oktatás tengelye: a német nyelv és irodalom, a németnyelvű műveltség, Az első csoportban főszerepet visz a latin, görög, másodikban főhely jut a francia és angol nyelvnek, a harmadik a szorosabb értelemben vett tudományokat (mennyiségtan, természettan, vegytan stb.) ápolja különös gonddal, a negyedik a történelmet és polgári művelődést szorgalmazza. Az új iskolaszervezet lényegesebb jellemvonásai jórészt a reformot megelőző időkből valók, hagyományszerűek; a többi, újítás benne. A régi világban 3 szak közül volt módja választani a jelöltnek. A „professor principal", mondjuk : osztálytanár, eszerint egy osztályban taníthatott: németet, franciát és angolt, vagy vallást, történelmet, német nyelvet. Itt tehát szaktanári intézmény tulajdonkép nincs. A hittan fontosságát mind a négyfajta iskola hangsúlyozza, valamint a nevelést is nagyon kiemeli mindig a tanítás mellett, mégpedig az erkölcsi és keresztyén nevelést. A vallást, meg kell adni, szabadelvű alapon tanítják, fontoskodó tudálékosság, száraz, lelketlen dogmatizmus nélkül, a keresztyén főbb erkölcsi életszabályok elsajátíttatására irányuló figyelemmel.
