Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 10. szám - Renner János: Kepler tudományos jelentősége
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 134 kon, ami sok lélekölő számolással járt; emellett kereste az általános törvényszerűségeket a bolygók mozgásában. Fel is fedezte ebben az időben a róla elnevezett első és második törvényt s azokat 1609-ben megjelent Astronomia nova című művében közölte. Prágában halt meg Kepler első felesége, akit még Grácban vett nőül; családi életük azonban nem volt boldog, mert az asszony Kepler fenkölt jellemét és tudományszeretetét nem értette meg. Kepler 1912-ben anyagi okokból a linzi gimnáziumnál vállalt tanári állást. Itt is hányatott volt élete, különösen II. Ferdinánd trónralépte óta, Mindamellett nagy buzgalommal dolgozott; kiadta Epitome astronomiae copernicanae és Harmonces mundi című munkáit; az utóbbiban fejti ki a bolygók mozgására vonatkozó harmadik nevezetes törvényét. E szerint a bolygók keringési időinek négyzetei a Naptól való távolságuk köbeivel arányosak ; ez az összefüggés Newton gravitációs törvényeinek alapját képezte. Kepler Linzben másodszor nősült és második nejével boldog családi életet élt. Linzi tartózkodásának idejére esik azonban egy szomorú esemény: édesanyjának boszorkánypere. Kepler anyja a würtembergi Leonberg városkában élt magányosan; sajátságos, zárkózott természete, gyógyítási szenvedélye, mások dolgaiba való beavatkozása és ellenségeinek iránta érzett gyűlölete, boszorkányság gyanújába keverték. Megindult a szégyenletes per ; Kepler hamarosan anyja védelmére sietett; minden befolyásának felhasználásával, védőíratok szerkesztésével, majd mikor a per komolyabb fordulatot vett, személyes megjelenésével, a hatalom urai előtt való könyörgésével, anyját a tényleges kínzásoktól nagynehezen meg is mentette. Az akkori idők e szégyenletes perében Kepler híven teljesítette fiúi kötelességét; a védelem érdekében még tudományos meggyőződését is megtagadta, amikor védöirataiban a boszorkányok létezésének álláspontjára kellett helyezkednie. A protestánsok üldözése II. Ferdinánd alatt egyre hevesebb lelt s ennek következtében 1626-ban Keplernek is távoznia kellett Linzből. Ulmban telepedett le; itt adta ki 1627-ben a híres Tabulae Rudolphinae-1. E táblázatok összeállításán évtizedeken át dolgozott s ezek magukban foglalják a bolygók járásának elemeit. Kepler még II. Ferdinánd alatt is megtartotta császári matematikusi tisztét, fizetését azonban igen hiányosan kapta; végül is a császár Wallensteint bízta meg a hátralékos összegek kifizetésével. Wallenstein Keplert Saganba, Sziléziába hívta; itt dolgozott néhány évig ; minthogy azonban követeléseihez itt sem jutott hozzá, 1630-ban a regensburgi birodalmi gyűlésre ment. A hosszú út megtörte s néhány nappal odaérkezése után meghalt. Dalberg érsek 1808-ban díszes emlékművet emeltetett Kepler mellszobrával együtt a regensburgi bástyák helyén létesült parkban. Kepler tudományos vizsgálatait főképpen a csillagászat terén folytatta és abszolút értékű eredményekhez jutott. Öt tekinthetjük az égi kinematika alapvetőjének. A rudolfi táblázatok számrengetegében soká kereste a törvényszerűségeket fáradhatatlan buzgalommal s meg is találta a híres három törvényében. Ezzel betetőzte Kopernicus rend-
