Protestáns Tanügyi Szemle, 1930

1930 / 10. szám - Renner János: Kepler tudományos jelentősége

135 szerét, ami addig csak alapelveiben volt helyes, a finomabb észlelések próbáit azonban nem állotta meg; ezért pl. Tycho de Brahe, a kitűnő csillagászati megfigyelő nem is volt Kopernikus rendszerének híve. Kepler törvényei pontosan leírják a bolygók járását; mozgásuk okait azonban ő sem ismerte, pedig a gravitáció törvényének felismeréséhez igen közel járt; tiszta fogalmai voltak a nehézségi erőről, az apály és a dagály tüneményét a Hold vonzásának tulajdonította, analógiát fede­zett fel a vonzásnak és a fényerősségnek a távolsággal való csökke­nése között. További helyes következtetéseit megnehezítette az, hogy a tétlenség elvét még nem ismerte. Spekulativ csillágaszati műveiben fantáziája sokszor messze el­kalandozik ; költői lélekkel szemléli a világmindenséget; az égi testeket szellemmel ruházza fel; a Földnek a szelleme saját belső melege, továbbá a magnetikus és meteorológiai jelenségek ; a folyókat a vér­erekkel hasonlítja össze. Költői fantáziában bővelkedő műve a Som­­nium, vei astronomia lunaris. Merész fantáziája olyan tényeket sejte­tett meg előre, amik később valóknak bizonyultak: minden égitest tengelye körül forog, a Mars és Jupiter között kisebb bolygók kerin­genek s egves nagyobb bolygóknak holdjaik vannak. Kepler sokat foglalkozott optikával is; közel járt a fénytörés tör­vényének felismeréséhez; nagyon értékesek a szem, a lencsék és a távcsövek optikája körébe eső vizsgálatai. Kepler fenkölt gondolkozású nemes jelleme messze kimagaslik kortársai közül. Abban az időben az emberi lelkeket főleg a vallási türelmetlenség tartotta hatalmában ; alig akadt olyan tudós, aki elfogu­latlanul kereste a tudományos igazságot. Kepler mély vallásos hite harmonikusan megfért a tudományos igazság kutatásával s az igazságok felismerésétől és hirdetésétől nem tántorította el az akkori egyházak ellenkező tanítása sem; meggyőződése szerint a tudományos igazság nem lehet ellensége az istenfélelemnek, s e meggyőződésében a leg­tisztább protestáns világfelfogás jutott kifejezésre. Kepler a tudományos igazságokban kereste a világmindenség harmóniáját, lelke a felismert vagy csak megsejtett természeti törvényekben igaz gyönyörűséget talált s Istenhez emelkedett fel. Az igazságot magáért az igazságért kereste, sem dicsőség- vagy hírvágyból, sem anyagi érdekből nem dolgozott; mostoha anyagi viszonyok között is fáradhatatlan volt tudományos munkásságában. Az igazság kutatása sokszor vigasztalója is volt. Meg­győződéséért kora ifjúságától kezdve mindig bátran helytállott; protes­táns hite mellett is végig híven kitartott. Egyenes, nyílt férfias jeliem volt; az igazság szeretete költői hajlammal egyesült benne; éleiének sok tragikus fordulata nem ingatta meg lelkének egyensúlyát, Istenbe vetett hitét és tudományos buzgóságát. Ez a kiváló jellem méltán beleillett Madách hatalmas koncepció­jába, hiszen Az ember tragédiája-nak alapeszméje sok tekintetben Kepler életfelfogását tükrözi vissza. (Budapest) Ä____________PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE Renner János.

Next

/
Thumbnails
Contents