Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 9. szám - Koller István: A filozófia lényege és a pedagógiával való kapcsolata
102 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE emelkedünk a természet mechanizmusán s válunk egyúttal személyiséggé, mert nem leszünk a vak természeti hajlamok, ösztönök és erők rabjai. Az igaz, a jó és szép értékeszméje képezi egyúttal alapját a következő tudományoknak : logika, etika, esztétika. Ugyancsak az értékeszmékre kell tekintenünk, amidőn a pedagógiának a filozófiával való kapcsolatáról beszélünk. E kapcsolatot ugyan több oldalról világítjuk meg. így minden korszak nevelési és tanítási elvei az illető kor filozófiai áramlatával állanak kapcsolatban, ami természetes is. E kapcsolatból kifolyólag a filozófia és a pedagógia történetét főiskolai előadások alkalmával gyakran együtt szokták tárgyalni. A nevelés célját sokféle módon szokták meghatározni. így: a nevelés célja a kor műveltségének átplántálása a következő generációk számára. E szerint a nevelés összefüggésben áll a kor egész műveltségi körével. Azonban már Rein nagyon helyesen mutat reá, hogy e tágabb cél mellett egy fontosabb célnak is kell lenni. E cél szerintünk a világnézet kialakítása a növendékben. A világnézet magában foglalja az igaz, a jó és szép értékeszmékre vonatkozó állásfoglalásunkat. Mondottuk, hogy a kultúra nemcsak ezen önértékek műveléséből áll, hanem gazdasági és hasznossági értékeket is foglal magában. Mondottuk azt is, hogy a szükebb értelemben vett nevelési cél, illetve a nevelés főcélja a kultúrának nem e tág fogalmához fordul és nagyon helyesen mondja dr. Kornis Gyula, hogy a filozófiát illeti meg az a munka, amely a meglevő kulturállományból kiválasztja azt, ami értékes és a nevelés-oktatás szempontjából szükséges. E filozófiai alapvetésen kívül van természetesen a nevelésnek empirikus alapvetése is és ez a gyermeklélektan. Az első, aki a pedagógiának filozófiai alapvetést adott, Herbart volt. Követője Rein, aki szerint a nevelés célja csak erölcsi lehet s ezt a célt csak az abszolút etika határozhatja meg. Reinnek az újabb korban kiváló érdemei vannak a pedagógia terén, mindannak dacára gondolatai már csak részben állják meg helyüket. Natorp mutatja ki, hogy a célkitűzésnek az egész értékelméleten kell nyugodnia. Az oktatás értéke is független a neveléstől. A tudás értékét nem az adja meg, hogy másnak a szolgálatában áll. Nincs tehát: Gesinnungsstoff. Erkölcsi hatás szempontjából Reinnel ellentétben Natorp azon tárgyakra helyez fősúlyt, amelyeknél a szellemi jelleg legjobban jut kifejezésre. (Mathematika.) Ezek nevelik az igazságosság lelkiismeretét. Windelband ismét az etikai leik smeretesség élesztésére leghatásosabbnak tartja a logikai és esztétikai lkiismeretet. A jelzett gondolkodók előtt kellett volna azonban már ..gemlékeznünk a mi nagy Bőhm Károlyunkról, aki „Az ember és világ III. kötetében már szintén kimondja, hogy a nevelésnek alapja az é kelméiét. A személyL g gondolatának lélektanát és etikáját adja Spranger „Lebensformen“ c. kitűnő könyve, amely ezzel kapcsolatban a nevelésre is kitér. Az egész munkának alapja a modern értékelmélet. Spranger helyesen mondja, hogy a lelkiélet megértése nem az elemlélektan ismeretén nyugszik. A lelki élet egészének sajátsága, hogy értelme van, azaz mindig látunk valamely értékre való vonatkozást. Az
