Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 9. szám - Gulyás József: Magyar protestáns könyvtárpolitika
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 103 elemi lélektannal szemben áll tehát a szellemtudományi lélektan. A történeti életben a léleknek része van oly értékmegvalósulások létrehozásában, amelyek jelentősége túl megy az egyéni életen és a kultúra tartalmát alkotják. Ami a kultúrában objektiv értékkel bír, az oly értéknormák megvalósulása, amelyek kötelezők. A kultúrában sok a szubjektív vonás, de mégis az egyénnel szemben áll. Az objektiv szellem alatt azonban az önértékű eszmék megvalósulása is érthető. Az első a valódi és hamis értékek tartalma, a történeti és szellemi élet, az utóbbi azon művelődés etikai eszme, amelyet megvalósítani kellene. Minden munka tehát az érték szempontja szerint ítélhető meg. A gazdasági alkotások felett áll a „gazdaságos", az ismereti alkotások felett az „igaz" stb. eszméje. Hogy a szellemi alkotásokban időfeletti érvény jut kifejezésre, azt mutatja, hogy a szellemi alkotások megértése nem függ a koroktól vagy vidékektől. Az érték törvényei sohasem a folyamatra, a lefolyásra vonatkoznak, hanem normativ törvények. Az eredmények eszmékhez viszonyíttatnak. Minden kultúrterületnek van ily normatív törvénye. Erkölcs alatt azt érti Spranger, midőn cselekvéseinket mi magunk a legmagasabb érték által határozzuk meg. Szabad elhatározásból alávetjük magunkat a legfelsőbb objektív értéktörvény követelményének. A kötelesség hitvallása ez. A szellem uralma a test felett. Ez a Plato, a stoa, Krisztus, Kant és Fichte etikája. Az ember tényleges lelki struktúrája sem lehet az értékek rangfokozatának mértéke. A kellő (Sollen) más forrásból ered, mint a lélektani lefolyása az erkölcsnek. A nevelés ereje abból áll, hogy a környezetet s részben a sorsot tudatosan szabályozzuk. Az ösztönéletbe normativ értékek nyúlnak bele. A nevelés célja, hogy tekintélyt szerezzen a normának. A nevelés célja sohase legyen a kollektiv morál érdeke, hanem az ideális értékrendszer. A nevelés útján a normából követelés legyen s így személyi eszménnyé váljék. Spranger tehát a személyiség pedagógiájának alapján áll, mint nálunk Schneller István. A személyiség pedagógiája mutatja a gyakorlati pedagógia összefüggését a filozófiával. S tényleg: a személyiség a legfontosabb nevelői eszköz. A tankönyv holt betű, nekünk kell azt élettel telítenünk. Láttuk tehát nagy vonásokban az elméleti és gyakorlati pedagógia összefüggését a filozófiával. Szerény dolgozatunkban nem új dolgok elmondása volt a célunk, mindamellett talán nem végeztünk haszonnélküli munkát, mert újra rátereltük a figyelmet a filozófia és pedagógia problémáinak és a kettő közt meglevő kapcsolatnak a tanulmányozására. (Sopron) Koller István. Magyar protestáns könyvtárpolítika. Ilyen címmel jelent meg dr. Varga Zsigmondnak egy figyelemreméltó cikke a Protestáns Szemle 1929. márciusi számában. A cikk oly
