Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 9. szám - Koller István: A filozófia lényege és a pedagógiával való kapcsolata
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 99 Nagy fantázia kell hozzá, hogy mindeme tények, adatok ismeretében valaki a törökök magyarországi életének, működésének reánk nézve rokonszenves vonásait romantikának nyilvánítsa. Takáts S., aki végigbuvárolta a titkos bécsi levéltárakat, még ennél többet is tud az osztrákok magyargyűlöletéről; csoda-e, ha velük összehasonlítva olykormég a törököknél is több megértést és emberi érzést talál?! ^rr A filozófia megbecsülése a XIX. sz. 70 és 80-as éveiben oly csekély volt, aminőt talán csak a 17. században láttunk még. A természettudomány és a történettudomány, valamint a gazdasági problémák kezdik ekkor az ember szellemi érdeklődését lefoglalni. A lét végső kérdéseit a természettudományok fejlődésével végkép vélik megoldhatóknak. miután az előző korok spekulativ rendszerei, Fichte, Schelling, Hegel hitelöket vesztették. Ma a német ideálizmus e képviselőiről is másképpen gondolkodunk. Korunk ismét nagy érdeklődéssel fordul a filozófia felé. Helytelen ugyanis szembeállítani az exakt tudományok kutatóját a filozófussal, mert mindkettőnek meg van a maga jogosultsága. Nagyon helyesen mondja Jodl: „Filozófusok alatt értjük a gondolkodók azon csoportját, akiknek a munkái az emberi világkép elgondolására alakítólag hatnak. A szegény Spinoza tevékenysége, aki üvegköszörüléssel kereste meg kenyerét, szimbolizálja egyúttal a filozófus tevékenységét: minden bölcselő művészi módon üvegeket köszörül világszemléletünk számára.“ Céljuk: rendszeres világnézet alakítása. Ugyancsak Jodl mondja: „Minden eredeti filozófia egyúttal felfedezés... abban az értelemben, hogy minden filozófia új gondolatlehetőség a lét egésze számára. .. Meggyőződésekké válnak azután olyan embereknél, akik a szellemet és a kedélyt tekintve hasonló összetételűek, mint alkotóik.“ Aki filozófiával akar foglalkozni, annak tehát egészen más fajta kérdésekkel is kell szembenéznie, mint más tudomány művelőjének. Olyanokkal is, amelyekkel a maga létjogát kell, hogy bizonyítsa. Mindenki magától értetődőnek veszi, hogy van mathematika stb., de nem tartja feltétlen szükségesnek a filozófiát. Minden más tudomány, előhaladásában az előző eredményekre épít, a filozófus nincs tekintettel az előző eredményekre, egyéni szemszögből tárgyalja problémáit, amelyek a Mindenség végső okaira vonatkozva nem lehetnek végérvényes eredményű tételek, S mégis: a filozófia ép oly nélkülözhetetlen, mint más tudományág, hiszen már a nép egyszerű fiának is van filozófiája, mert A filozófia lényege és a pedagógiával^ való kapcsolata. — Részletek a Frankenburg Körben tartott előadásból. —
