Protestáns Tanügyi Szemle, 1930

1930 / 9. szám - S. Szabó József: Kepler János

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE

93

mint a vezetése alatt álló tanintézetek hű tükörképét, továbbá a mindenkor aktuális tárgyú, eszméltető és irányjelző tanáregyesületi közgyűlési megnyitó beszédeit. Rendkívül becses munkásságot fejtett s valóban elsőrangú szellemi alkotásokat hozott létre, mint tankönyvíró, mint a közoktatási tanács bírálója s fontos kérdésekben véleményadásra fölkért tagja, az 1903-ban kiadott állami tanterv görög nyelvre és görögpótló irodalomra vonatkozó utasításainak készítője, végül, mint aki a református konventnél vezető tisztségében a református gimnáziumi tantervekre, rendtartásokra s a konventen tárgyalt tanügyi kérdésekre mindenkor irányítólag folyt be, nemkülönben mint aki a zsinaton az iskolákra vonatkozó törvények előadói tisztét viselte.

Munkásságának legáldásosabb eredménye azonban az iskolákban a nevelésnek és oktatásnak nagymérvű kifejlesztése s valóban magas fokra emelése. Igaz, itt a haladó kor és az újabb tanárképzés, helyesebben tanár-önképzés is közrehatott, de hogy a tiszántúli református iskolákban a régi patriarchális, ósdi, bizonytalan, egységes rendszer és módszer nélküli tanítást helyes pedagógiai elveken nyugvó, korszerű, határozott, egyöntetű, friss erejű és szellemű metódus, szép sikereket felmutató rendszeres oktatás váltotta fel, abban Dóczi Imrének elévülhetetlen érdemei vannak. Sőt hatása a református tanáregyesület és a konvent útján e tekintetben is méltán országosnak mondható.

És most ő, akit pótolhatatlannak érzünk, a Mózes által megénekelt életkor határán is túl, elhagyja azt a tiszántúli református középiskolai felügyelői hivatalt, amelynek példátlan prestige-t és díszt s páratlan tiszteletet és tekintélyt adott. Az otium honestatis et dignitatis minden ékességével és dicsőségével vonul nyugalomba. De hisszük, hogy a tanáregyesület, egyházkerület, konvent és zsinat tanácskozásaiban még sokáig látjuk köztisztelettől övezett, nemes alakját s halljuk bölcs beszédeit és ragyogó ékesszólását. Ezt forró könyörgéssel kérjük is az Istentől.

S. Szabó Jószef.

Kepler János.

1630. november 15-én, tehát 300 esztendővel ezelőtt halt meg Kepler sok csalódás és földi vándorlás után Regensburgban 59 éves korában. Az évszázados határon tehát a róla való kegyeletes megemlékezés adja kezünkbe a tollat. Kepler a tanári státusnak mindenkori dicsekedése, a protestantizmusnak pedig törhetetlen hitvallója. Két olyan ok, amely miatt különösebb hálával és tisztelettel kell róla megemlékeznünk. Hányatott élete, sok szükséggel való küzködése, most magasba emelkedése, majd mélységbe zuhanása, az örökös lelki vívódáazon korban per excellentiam olyan kiváló szellemek sorsa, akik tudó-