Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 9. szám - S. Szabó József: Kepler János
94 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE mánnyal és tanítással foglalkoztak. — Emlékezzünk csak, egyebek közt, kortársára, a lángeszű magyar Szencxi Molnár Albertre. Kepler, a szegény családból származott, geniálís sváb fiú evangélikus papnak készült a tübingai egyetemen. A Formula Concordiaeval, melynek legfőbb szerzője Andreae Jakab, a tübingai egyetem kancellárja volt, éppen akkor ülte ott diadalát a protestáns orthodoxia. A szabadszellemű Kepler nem tűrhette a türelmetlen orthodoxia békóit. Kedveszegetten fordult el a teológiától s ifjúi tüzes leikével a matematika és asztronómia tanulására adta magát, amelyben csakhamar messze terjedő hírre tett szert. Az akkor protestáns Stájerország rendjei 1594- ben a grázi iskolába hívták a mathematika tanárául. Négy év mnlva onnan a Ferdinánd osztrák herceg (a későbbi II. Ferdinánd magyar király) rendeletével kitört protestáns üldözés menekülni kényszerítette. Visszanyerhette volna állását, ha áttér a katolikus vallásra, de inkább a vándorbotot választotta feleségével és gyermekével, mintsemhogy erőszakot kövessen el a lelkiismeretén. Vándor életpályája hirtelen magasba lendült. Rudolf császár és király Prágában udvari asztronómusává tette. A kozmos tanulmányozásába merült lángelméjével ekkor megdönti Coppernicus világrendszerét és megalkotja híres hármas törvényét, mely asztronómiai tanításunknak egyik fontos tárgya. Miután azonban az elmebajos Rudolf elzárkózott a világtól, Kepler is nehéz helyzetbe jutott; fizetését az udvartól nem kapta meg, feleségét és gyermekeit a halál elragadta, később az udvarból is kiutasították. Újra vándorolnia kellett. A tübingai egyetemen próbált elhelyezkedni, de az orthodox zelotizmus nem engedte. így került 1611-ben Linzbe, ahol az akkor még szintén protestáns Felső-Ausztria rendjei a tartományi gimnáziumban alkalmazták, mint a mathematika és fizika tanárát, Itt kedves tudós kört talált nyelvészekből, történészekből, jogtudósokból, könyvnyomdászokból, kik között jól érezte magát. Sokat dolgozott az iskolában és az iskolán kívül. Tudós tanításait nemcsak tanítványai, hanem a város lakói közül is sokan élvezettel és tanulsággal hallgatták. Nevét az egész müveit világ ismerte. Újra nősülvén, boldog családi körben is élt. Csak az odium theologorum nem hagyott neki békét. Előbb harcra ingerelte, aztán, mivel a Formula Concordiaenak vonakodott aláírni, az egyházból is kiközösítette. Ugyanakkor anyját is boszorkánysággal vádolták s a máglyahaláltól alig tudta megszabadítani. Linzben írta több kiváló munkáját (Rövid előadás Coppernicus világnézetéről, A világegyetem harmóniája stb.). De mikor II. Ferdinánd Felső- Ausztriát 1620-ban Miksa bajor hercegnek, a katolikus vagy szent liga vezérének zálogosította el, itt is kezdetét vette a protestánsok kegyetlen üldözése, majd a véres parasztlázadás tört ki. Keplert sokfelől szorongatták, de protestáns hitét soha meg nem tagadta, inkább újra a keserves vándorbotot vette a kezébe (1628). Ettől kezdve élete szenvedés és kín. Regensburgba a hideg őszi időben gyalog utazott a császár elé, hogy elmaradt fizetésének kiegyenlítését kérje. Összetört és meghalt, mielőtt célját érte volna. Sírkövére a regensburgi temetőben ezt a maga által készített sírverset írták:
