Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 7. szám - Hazai és külföldi irodalom
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 23 olvasó valószínűleg nem is veszi először észre — amire ideérkezik, már nincs szüksége ezekre a „mesterfogásokra“, se úgy, mint babonás szerekre, de még csak úgy se, mint amiktől tanulása sikere egyáltalában függ, mert addig megtörtént vele az a csodálatos valami, hogy ha csak igazán nincs tapló a szíve helyén — átformálódott azzá a valakivé, akinek az író a maga szíve szerinti diákját iátja: aki nem válogat a tárgyak közt, nem is gondol arra, hogy lehet olyan valami, mint a kompenzáció, mert a második aoristust éppen olyan magától értetődően a maga életébe tartozónak érzi, mint a második gyököt, mert ő mindenek előtt és csupán tanuló, aki azzal készül az életre, hogy tanul, mások számára is, akik az ő számára útat köveznek vagy acélt esztergályoznak. Ezért nem fődolog többé neki ez a sok derék mesterfogás, mert egy nagyobb Mester remeke’bb fogással őt magát tette a maga mesterévé. Hogyan tudja ezt az író elvégeztetni fiatal diák olvasója leikével, ez az ő nagy nyilt titka, — ez az író titka éppen annyira, mint a pedagógusoké, aminthogy a gyakorlatban éppen ez a két nyilt titok formálta az író közvetlen tanítványait, amíg gyakorló tanár volt, ilyen diákokká, hogy senki se kicsinyelhesse csupa utópiának, amit most ime, utólag, egy nagyszerű gyakorlat leírásául, mindenki számára hozzáférhetővé tett. így év kezdetén száz meg száz szem néz várakozással és reménynyel tele a szülők és a tanárok felé. Szülők és tanárok, akik szívesen megosztanák fiaik sokszor igazán nagy terhét, eddig nem könnyen elégíthették ki a sok váradalmat; nem egyszer bizony el kellett fordítanunk a fejünket, mintha nem hallottuk volna a kérdést, sokszor hangosat, még többször némát. Most nem kell így szorongani többé. Jobb útitársat a diáknak, segítőt szülőnek és tanárnak el se lehet gondolni, mint A tanulók mesterfogásait. Ideírjuk lelőhelyét, mert ez az egyetlen meglepetés, amely aránytalan a könyv értékével — maga a könyv alig tesz valamit arra, hogy megismerjék; holott minden tanár és minden diák kez.ében ott kellene lennie, mint egy nagyszerű Hodegosnak. Budapest, IX., Üllői-út 19. II. 4. T. B. Stenzei: Plato der Erzieher. Leipzig (Meiner) 1928. 337 lap. Ára 12 márka. A monográfia az ismert „Grosse Erzieher“ c. berlini vállalatban jelent meg, amelyből a nagy gondolkodó életképe és rendszere nem hiányozhatik. Eredetileg a nagy marburgi pedagógusnak: Natorpnak szántuk, kinek platonikus eszmetana közelebb hozta hozzánk Platont, s csak később vette át annak feldolgozását Stenzel, aki az egységes platonikus bölcselkedés körébe az ő pedagógiáját is belevonta. Platon neveléstanának történeti alapjai az ő lélekfogalma, a görög tudományos rendszeres gondolkozás kifejlődése s a szofisták szubjektivizmusának Szókratész által való legyőzetése. Platon az első gondolkodó, ki nagy összefüggésben látja meg, de még nem tudományos rendszerzéssel a világra és az életre vonatkozó igazságokat, amelyeket mint költő, művész és bölcselkedö egy személyben kevésbé
