Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 6. szám - Megjegyzések
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 240 séges tanuló sokszor a hosszú 5 óra alatt megtudja oldani feladatát, viszont néha egy-egy idegeskedő jeles tanuló belezavarodik. Mi legyen ilyenkor az igazságos osztályzat ? Ez sokszor előfordul olyankor is, ha a csempészés gyanúja ki van zárva. És most jövök az említett cikkhez. Én nyugodt lélekkel állítom, hogy a dolgozatoknál igen is el lehet érni, hogy ne csempésszenek.1 El lehet érni az évközben írt dolgozatoknál következetes ráneveléssel, erkölcsi ráhatással, természetesen a lopások kérlelhetetlen büntetésével is, de főleg a dolgozat tárgyának helyes megválasztásával. Ne adjunk fogós, mondjuk „fogásos“ példákat, miket csak az ügyesebbek tudnak eltalálni — ezt én az érettséginél sem tartom jónak —, hanem olyan példákat, amelyekhez hasonlókat dolgozva az elégségestől is elvárhatjuk, hogy megtudja csinálni. Hogy nem naívság azt állítani, hogy a csempészés majdnem teljesen kiküszöbölhető, arra felhozom példának, hogy volt rá eset, mikor az érettségiző 65 tanuló 60 féle eredményt hozott ki, az egyező 5 eredményt jeles tanulók hozták ki, akiknél a csalás nem volt valószínű. A többi tanuló más utakon, különböző pontossággal dolgozott s ezért ágaztak el a végeredmények. Nem mondom, hogy minden példa alkalmas erre. Pl. egy helyesen megoldott egyenletnél a csalást nem lehet megállapítani. De ös szetettebb járadékszámítás, trigonometriai vagy különösen felszin-köb ártalom számítások mind alkalmasak erre, ahol több a numerikus és logaritmusos számítás,a Na, és végül tessék a tanároknak is az ellenőrzést komolyan venni, nem újságot olvasni, vagy az ablakon kihajolni, mint néha boldogan dicsérik az érettségizők a „jó tanárokat.“ Az igazgatóságban felmerült az a gondolat is, hogy az érettségi szabályzatba bevétessék az is, hogy a csempészést e/n-Ső tanár fegyelmi vétséget követ el, és csak hosszabb vita után ejtette el az igazgatóság ezt a javaslatot, mert esetleg ok nélkül való meghurcolásnak tehetné ki a tanárt. Ami most már a két vélemény közül való választást illeti, én a szóbelit bizonyos esetekben inkább elhagyhatónak vélem, akkor t. i., ha az írásbeli osztályzat megegyezik a VIII. osztályban az év végén kapott jeggyel. (Ezt a többi tárgynál is meg lehetne tenni.) De az írásbeli eltörlését el sem tudom képzelni, hiszen a számtantudás főleg az írásbeliből — a tanult tételek gyakorlati alkalmazásából — ítélhető meg. A szóbelin nincs is idő a számolási készség bemutatására, mire a feladatkiszámításra kerül a sor (pl. a logaritmus számításra), readesen eltelik az idő. Az érettségi írásbelit a mennyiségtanból tehát fent kell tartani, csak tessék a tanulókat ránevelni az önálló dolgozásra, tessék olyan 1 2 1 Különben sem tudom, miért mondja E. L, hogy a „mennyiségtani írásbeli terheli a lelkét az érettségizett egyéneknek“, mintha a másik két tárgyból nem ép úgy lehetne csempészni az írásbelin. Hányszor fordítják te pl. a latin szövegből véletlenül kimaradt szót. 2 Kuriózumképpen kiszámítottuk, hogy a mostani mennyiségtani írásbelin a mértani példa 41.840 féleképpen oldható meg.
