Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 6. szám - Megjegyzések
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 239 rika nélkül, tiszteletet keltő komoly tárgyilagosság. Az egyetlen döntő szempont: a fiatalsággal az élet tartalmát, célját jól megértetni. II. A testiség fogalmának becsületes megmagyarázása. A testiség emberi mivoltunk külső alakja, az egyénülés (individualio) nyilatkozata. III. Az élet ritmusának megérezletése. Erőtorlódás, majd — megoszlás, elvesztegetés, természeti törvény. Az egyén élete, úgymond, magánosán nem érthető meg. A titkon egymásra talált ellentétes nemek érlelik meg igazán az élet teljességét. IV. Mi nem vagyunk testiségünk urai, csak felsőbb hatalomnak eszközei általa. Hát akkor hogyan áll a nemi élet ma oly időszerű kérdése: a „rationalismus ?“ V. Küzdeni kell a ,,hedonistikus és eudaimonistikus“ szellem ellen! Az élet célja, értelme nem minél több boldogság, hanem a szent isteni rendelések s velük, általuk a magunkénak betöltése. Hogy ezzel boldogság jár, az lehet következmény, de egyetlen cél, szándék soha. Miért van annyi boldogtalan házasság ? teszi fel az izgató kérdést. Mert a házastársak semmi más célt nem akarnak ismerni, csak a boldogságot. Óvakodjunk a botor optimizmus, a hiú ábrándozás csalfaságaitól, amely „kanosaiul, festeti egekbe néz . . ." Végül Hedwig Leschke tanulmányi tanácsosnő a leány nemi pedag. kérdéseiről elmélkedik. Abból indul ki, hogy a nemi felvilágosítás magától értődő természetes dolog és a természettudományi oktatásból ki sem maradhat, ha abban zavaró hézagot nem akarunk hagyni szándékosan. Fokról-fokra kell haladni, hogy a Vili. o. végén aztán mindent megmondhassunk. A felnőtt nagy leányokban, jegyzi meg okosan, sok egészséges érzék van, amely a beteges modern irányzatok ellen alkalmilag élénken fog tiltakozni. A leánynevelésnek főfő célja s elsőrendű érdeme : a női és anyai méltóság büszke érzetének fölkeltése, ápolása . . . (Mezőtúr) Fejér Lajos. Megjegyzések. 1 1. Szemlénk áprilisi számában a 149. lapon E. I. ezt ója: „Nem jött-e el még annak ideje, hogy az érettségin az Írásbelit a mennyiségtanból töröljük ?“ Az új érettségi szabályzat tervezete pedig a szóbeli érettségiről akarja elhagyni a mennyiségtant. E két szélső vélemény közül szerintem egyiknek sincs igaza. A Ref. Tanáregyesület központi igqzgatósága legutóbbi gyűlésén foglalkozott a hozzászólás végett leküldött érettségi szabályzat tervezetével, s egyhangúan állást foglalt a mennyiségtannak a szóbeli vizsgálat tárgyai közül való kihagyása ellen, mert a mennyiségtan szigorú logikával felépített tételei, bizonyításai, a legalkalmasabbak a jelölt érettségének megítélésére, gyakorlati szempontból pedig azért, mert sokszor nagy eltérések vannak az írásbeli és az évvégi osztályzat közt. Egy nyugodtan dolgozó elég-
