Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 6. szám - Külföldi lapszemle
238 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE A Kellog-szerződéssel sokat nyert az emberiség. Többek közt azt is, hogy pl. Amerikának a hűvös szemlélő álláspontjáról le kell mondani, sőt segítségre köteleznie magát oly állammal szemben, amely a háborút nemzeti politikájának eszközéül akarja felhasználni, Bismarck még máskép is szolgálta a maga politikáját: szövetséges társak biztosítása, titkos szerződések révén. Ilyenek ma el vannak tiltva, nem kötelezők. Nyilvánosokká kell lenniök a Népszövetség jegyzékébe való beiktatás által. Ki volt a kezdő, a támadó? ezt a kényes kérdést 1866-ban is sokat feszegették. Némelyek azt mondták: Ausztria, mások szerint : Németország. A „genfi jegyzőkönyv" már élesebb világításba állítja a bűnös személyét, amikor ilyenül azt jelöli meg, aki vitás ügyét nem akarja a Népszövetség elé vinni. Egy szövetség még nem elég biztosíték. Ausztria, Németország is egynek a kötelékébe tartoztak. Üj meg új kötések kellenek, minél több, újabbnál-újabb szerződések. Nemcsak a kormány avatkozik bele s intézkedik, a nép, a népek is. A béke, bármily paradoxonul hangzik, tulajdonkép állandó harc annak a megtartásáért; a béke megőrzése élethosszig tartó feszült küzdelem. Érdeme, dicsősége közös sokakkal. Az államférfiak, katonák és sok egyebek mellett a tanulóifjaké is olyformán, hogy iskolai leckéiken el-elgondolkoznak, külföldi deákokkal váltott leveleikben hazájuk méltóságát, béke-készségét hirdetik, idegen nyelvű könyvekből rájönnek és vallják, hogy szomszédaik valami szépet és jót szintén ajándékoztak a világnak, mindennapi érintkezésükben meg kíméletet, önuralmat tanúsítanak. így lesznek aztán ők maguk is a béke, a közművelődés harcosai, front-katonái. Ugyancsak a Lehrproben 2. füzetében Sexual pädagogischer Lehrgang cím alatt jól téjékoztató jelentést olvasunk az Evang. Ped. Társaság tavaszi gyűléséről. Dr. Koepp fejtegeti, hogyan alakul a nemi élet az evangéliumi keresztyénség szellemében. Három szempont irányítja a tárgyalásban: 1, az evangéliumi erkölcs mivolta, amely szerinte nem más, mint az újtestamentomi ,,agape-ethos", a szeretet mint tiszta jóság és tiszta ajándékozás ; 2. a szigorúan körülhatárolt nemiség fogalma két-két vonatkozásban; 3. a keresztyén ,,ethos‘‘-ból születő új alakulatok. A tiszta jóság elve dönt mindenütt. A nemi szerelemnek az ,,agape“ szellemében kell megdicsöülni, Dr. Röschrnann egészs. tanácsos, orvos létére Freuddal szembeszállva valláserkölcsi álláspontról jelöli meg az ifjúság nemi pedagógiai nevelésében reánk váró feladatokat. Legelébb is azt kérdezi: mi az evangéliumi nevelés? Határozott gondolkozásmód, erkölcsi érzület, úgymond, amely megint más hasonló érzület létrehozásán fáradozik, munkál. Az új gondolkozásmód lényege: az élet mibenlétének a megértése. Felelőtlenség ott áll elő leghamarabb, ahol az élet értelmében való hit, a tiszta, okos látás hiányzik. Mi most már a kötelességünk az ifjakkal szemben ? — teszi fel az új kérdéseket. I. őszinte, nyílt beszéd, jó tanács, de neveléstani és papos reto
