Protestáns Tanügyi Szemle, 1930

1930 / 6. szám - Hazai és külföldi irodalom

Protestáns Tanügyi szemle

235

ban“ meglevő nemzetiségi súrlódásokat csak éppen megemlíti. (III. 694.) Csodáljuk, hogy az erdélyi szászokkal kapcsolatban sem ír az oláh viszonyokról. A másik cikk, a ,,Grenzlandsdeutschtum‘‘, igen éles hangon szól a franciákról, lengyelekről, csehekről, de — úgy látszik — az oláhokkal megvan elégedve: itt sem esik egy szó sem róluk.

Ez az erős nemzeti öntudat, mely különösen velünk szemben annyiszor vakká és felületessé tette a németet, itt is történelmi és politikai tájékozatlanságot árul el az egyik cikk írójáról. Az antropozófia megteremtőjéről, R. Steiner-ről u. i. ezt mondja : „Deutsch-Ösferreicher und von Hause aus katholik, ist er 1861 in Kraljewitz (Ungarn) geboren. (I. 178.)

Az elmondottakból kitűnik, hogy milyen gazdag és sokirányú anyagot ölel fel a lexikon eddigi három kötete. Semmi kétségünk, hogy a hiányzó, hasonló csapáson haladva íródik. Érdeklődéssel várjuk a rólunk szóló fejezetet is. Mindaddig, míg attól kellett tartanunk, hogy ezt is német emberrel íratják meg, éppen a fenti okok miatt aggodalmaskodtunk. Mióta azonban tudjuk, hogy lapunk felelős szerkesztője, Szelényf Ödön dr., is munkatársa lett a lexikonnak, nemcsak nyugodtak vagyunk, hanem büszkék is, hogy az egykét külföldi közt ő is ott van.

Alaki szempontból általában jót mondhatunk. Különösen dicséretére válik a cikkek rendszeres áttekinthető volta. A nagyobbakban u. i. az élen pontokba szedve találjuk a tartalom vázát. Azonban nemcsak szépséghiba, hanem a használatot is megnehezíti sok cikknek az utolsó kötetre történt elhalasztása. Az üres címszó ott van ugyan a maga betűrendi helyén, de utal a pótlásokra. Még a III. kötetben is 6 esetben történik ez. Köztük fontos, nagyobb terjedelmű és kíváncsian várt cikk is. (Pädagogik, Preussen — benne bizonyára az I. kötetből hiányzó Berlin is.)

Mindent összegezve: szép, alapos, nagyértékű munka. Ott a helye minden tanítói és tanári testület könyvtárában.

(Debrecen) Debreczeni Ferenc.

A debreceni egyetem évkönyveihez pótlás. Május hóban jelent meg az 1928—29. iskolai év almanachja és évkönyve, mely 262 lapnyi terjedelemben felöleli az egyetemi év egész történetét. Az első lapján Csiky prof. nekrológját olvassuk, a végén két fénykép látható a debreceni egyetem két térítőjéről. A szokásos rovatokon kívül gazdag anyagot ölel fel a függelék, mely az egyetemi ünnepélyeken elmondott beszédeket tartalmazza. Azok közül is kiemelhetők a Széchenyivel, Bethlen Gáborral s Tisza Istvánnal foglalkozók. A hallgatókról szóló rész felöleli a lakóhely szerinti megoszlást is s beszámol az új internátus létesítésére irányuló akcióról. Az egyetem fejlesztésére irányuló törekvésekről szóló részben olvassuk, hogy csillagdát is akarnak létesíteni az egyetemen s erre Debrecentől kérnek megajánlást. A központi épület is készül. A hallgatók összes létszáma 1139, közülök 65 megszállt területre való. Az évkönyv szerkesztésében is évről-évre több célszerű újítás jön be, pl. a tanerők jegyzőkönyve, almanach-szerű össze-