Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 6. szám - Mikolik Kálmán: A jogosítás tévelygése
222 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE vájjon az iskolai képzés sohasem árt-e. Egy délnémet nagyváros 1928 őszén tisztviselövizsgát tartott. A vizsgára 143 jelentkezőt bocsátottak, akik megelőzőleg közigazgatási tanfolyamot hallgattak. Szigorúan vizsgáztattak. Az eredmény kedvezőtlen voit. A 143 közül 83 felelt meg. Előképzettségük szerint 4 csoport volt: 38 nép- és középfokú iskolai tanuló közül 66"/o, 25 katonai intézetet végzett közül 64"/<•, 54 primanus és abituriens közül 597i>, 26 obersecundáns közül 38 */o. Eszerint a népiskolások bizonyultak a legmegfelelőbbeknek, a gimnázisták a leggyengébbeknek. Mennyibe kerül egy felsőbb iskolai tanuló ? Kerek számban 300 M.-val többe, mint a népiskolai. Nevesebb pedagógusok ítélete szerint a tanulók kétharmada — hiányos tehetségük miatt — nem odavaló. Poroszországban cca. 450.000 felsőbb iskolai fiú és leány van, tehát 300.000-rel több, mint megfelelne, tehát 300-szor 300.000 M. a fölösleges kiadás. A felsőbb iskolák — szerző szerint — ma valóban nem tudományra nevelő intézetek. A sok szemrehányás miatt, amellyel ezeket az ú. n. középiskolákat illetik, hogy t. i. távol vannak az élettől, túlsókat követelnek, a tanulókat kínozzák, értelmetlenséget tömnek beléjük stb, ma szakkörökben az az óhaj nyer mind hangosabb kifejezést, hogy szigorítsák meg annyira, hogy csak kiválogatottak iskolái legyenek. Az onnan kiszorultaknak áliitsanak szakiskolákat. Ezt óhajtja száz meg száz egyetemi tanár is, akik azt vallják, hogy az egyetem szintje süllyed és 100 hallgató közül alig 10—15 felel meg, mert nemcsak tudást, hanem szellemi önállóságot és aktivitást követelnek. 1914-ben 80.000 egyetemi hallgató volt, ma 120.000. Az egyetemet végzettek központi irodája felvilágosítást adhat, mi vár a végzettekre. Ma cca. 10.000 egyetemet végzett ifjú nem juthat előképzettségének megfelelő állásba. Németországban 9000 bírói állás van, ma meg 23.000 joghallgató. A fölösleges jogászok jogtanácsosokká lesznek valamely ipari vagy bankvállalatnál és megelégszenek havi 150 M. díjazással. Végzett orvosok cipőüzletekben szolgálnak, ahol a lábakat átvilágítják, amit bármely tehetségesebb inas is elvégezhet. Mások tudori címüket egy kozmetikai üzletnek adják cégérül. Filológusok, közgazdászok, mathematikusok alantasabb irodai munkát végeznek, holott gyors- és gépíráshoz nem igen értenek. Egész Németországban hemzsegnek képzett emberek, akik másban foglalatoskodnak, mint amire készültek. Ezek „egyelőre" megelégszenek ezzel, míg valami „megfelelő“ találkozik ; ez a megfelelő azonban sohasem jön meg. A műveltek tragédiája lassanként groteszk lesz. Munkanélkülinek lenni, munkát hiába keresni borzasztó és szomorú. 27 éves korig mást nem tenni, csak tanulni és azután ezrekkel fölöslegesnek, fölösszámúnak lenni nem szomorú talán, de nem észszerű. A múlt évben a tanulóleányok negyedrésze fáradtság, pénzhiány és nélkülözés miatt letört. A főpóstán éjjelenként leveleket osztályozni, privátórát adni, iskolai gyakorlatok készítésénél felügyelni, gyermek