Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 6. szám - Hazai és külföldi irodalom
PROTÉSTÁNS TANÜGYI SZEMLE 223 leánynak szolgálni még a jobb keresetek közé tartozik. Nemrégen a Rajna mellett levő egyetem hallgatóit szénhordásra hívták fel. Összefoglalva az előadottakat, látjuk: 1. Az egyetemekre való tódulás katasztrófa felé vezet; ellenréndszabályok: felvilágosítás és intés, a tanulók kiválasztása. 2. Alapítsatok szakiskolákat a közigazgatás, ipar, kereskedelem számára. „Szabad pálya a hivatottaknak" ne legyen jelszó, de minden tanuló kerüljön a neki megfelelő iskolába. A szülőket pedig meg kell kérni: ne áldozzák fel gyermekeiket a felsőbb iskola csábjának; ne pusztítsák el gyermekeik képességét a hangzatos „műveltséggel“. Ennyit mond a cikk. Jellegzetes képek tartoznak hozzá. Az első pl. ijedtszemű ifjüt ábrázol, körülötte a tudományok minden ága (amelyeknek az agyban kell lenniök): a botanika számtalan osztálya, Európa földrajza statisztikai számokkal, német grammatika, angol idézetek, latin, görög, francia nyelv, vegytani összetett képletek, ónémet nyelv, trigonometria, a világtörténelem chronologiája. A másik könyvekkel, foliánsokkal mutatja be, hogy haladhat a fiú a sextától az abiturig; eleinte könnyen lép át, fokozatosan nehezebben, kapaszkodva. A harmadik a cipész boltját a „felsőbb képzésű“ inas hirdetésével; a negyedik egy hallgatónőt, aki a villanylámpánál kimerültén elaludt. Az ötödik a szülők ideálját mutatja, amint fiúk egy osztályt „átugrik“ — szemüveges tanító nézi, pápaszemes fiúk feje felett a „kiváló" tanulót. Hogyan áll nálunk ez a kérdés ? Másképpen ? Nem. Megfelelt erre Gulyás József Szemlénk decemberi számában egyrészt. Avagy minden végzett tanuló, fiú vagy leány, talál-e elhelyezkedést, ha tanulmányait fényesen vagy jól végezte? Nálunk jobb-e a helyzet, mint Németországban. Kuitúrfölényt hangoztatunk, de nem gondoskodunk kenyérről. Mindenki „biztos állás" után törtet, mindenki „művelt" akar lenni. Hogy állunk a leányokkal ? Épúgy, mint a fiúkkal. Gondolkozzunk a kérdés felett és azután cselekedjünk! (Budapest) Mikolik Kálmán. Hazai és külföldi irodalom. Luther ultramontán ócsárlói. Irta: Szeberényi Lajos Zs. ev. esperes. 1929. Ev. egyh. könyvkereskedés kiadása. Békéscsaba. 193. oldal. A könyv mint a Protestáns Kultúrkcnyvtár 4. száma jelent meg. Az 1. számú könyvet: „Luther vagy Loyola?" szintén Szeberényi írta, a másik kettőt ő fordította dán eredetiből. A törökhódoltság korában, a hivatalosan békésnek jelzett időszakokban sem szüneteltek az úgynevezett apró háborúk: a kölcsönös portyázó betörések és ezek megtorlása. Ilyen, hivatalosan békésnek
