Protestáns Tanügyi Szemle, 1930

1930 / 6. szám - Dr. Dóczi Imre: Tisztelt Közgyűlés!

202 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE ratlan tantervrevizió ügyében elsőrenden nekünk, a tanár­ságnak, a tanterv végrehajtóinak s a nemzet nevelőinek kell véléményt nyilvánítanunk. Igaz, hogy közoktatásügyi mi­niszterünk a célba vett reformnál éppen a szaktestületek nézetét mellőzi s hírlapi cikkeivel a szülőkben és a „szülők­ből összetevődő társadalomban“ igyekszik tervezete mellett hangulatot kelteni; a publicista felülkerekedik benne a kultúr­­politikuson s a szakszerű belátás helyett a szülei közönség tetszését igyekszik megnyerni, amelynek 90 százalékát köz­tudomás szerint gyermekeinek nem annyira tanulmánya, mint inkább bizonyítványa és diplomája ér-dekli. Az sem igen érthető, hogy mi teszi oly égetően szükségessé e tan­ügyi reformot. Mert igaz, hogy magának a reálgimnázium­nak szervezetétől, a miniszter úr eme legsajátabb alkotásától sem vagyunk elragadtatva s örökéletűnek egyáltalán nem tartjuk, de a szervezet még csak hat éves, újabb tanterve pedig csak négy év óta van alkalmazásban, és igy messze áll attól, hogy legalább egy tanulói nemzedéken ki­­próbáltatott volna; holott magának a miniszter úrnak e tárgyban írott egyik hírlapi cikke is „hosszú lejáratú váltó“ címet visel s egy tantervi reform érvényesülésére, közéleti hatásának megkezdésére, mint egy hosszú lejáratú váltó beváltására, legalább 20 évet tart szükségesnek. A sürgős­séget tehát csak a lázas reformtörekvés magyarázza. A küszöbön álló reform a latin nyelv és irodalom jelentékeny korlátozását s a mennyiségtan anyagának csök­kentését, tehát éppen azon tanulmányi körök szűkítését cé­lozza, melyek a középiskola tudományos színvonalát, a magasabb általános műveltség biztosítását s az egyetemi tanulmányok előkészítését a polgári és szakiskolák felett elsőrenden előmozdítják. A latin nyelv kijegecesedett nyelv­tani kategóriái az elme kipallérozására, irodalmának gazdag erkölcsi és szellemi tartalma az erkölcsi jellem kiképzésére és a tudományos világnézet kialakulására, a mathematikai deductiók a logikus gondolkozás kifejlődésére olyan építő hatással vannak, melyek ha a gyakorlati életben nem talál­nak is kellő méltatásra, a tudományos képzettség és lelki műveltség legszilárdabb bázisai. A középiskola pedig a ki­próbált nevelési tényezőket nem áldozhatja fel a gyakorlati

Next

/
Thumbnails
Contents