Protestáns Tanügyi Szemle, 1930

1930 / 5. szám - Hazai és külföldi irodalom

180

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE

gium nagy tanárai nevelték: Greguss Mihály, Csupka András, Hazslinszky Frigyes, Herfurth József, Vézsey Tamás, Berzeviczy Albert, Ludman Ottó, Horváth Ödön és társaik.

És a nagy tanárok mellett felsorakozik a nagy tanítványok fényes serege: Kerényi Frigyes, Lisznyay Kálmán, Sárosi Gyula, Irányi Dániel, Kossuth Lajos, Vahot Imre, Vahot Sándor és annyi más.

Érdekes dolog ott látnunk közéletünk szereplőinek élettörténetében — amire c könyv is több példát nyújt — a kiváló nevelőt, instruktort, prefektust, aki döntőleg hatott tanítványa, esetleg ifjabb tanulótársa fejlődésére.

Székács volt báró Prónay Sándor nevelője, Tompa Mihály Péchy Tamásé, Nemessányi Károly, az eperjesi kollégiumi Magyar Társaság alapítója Pulszky Ferencé, — mind a hárman Eperjesen.

Eperjesnek fényes múltjába vezet vissza ez a kis könyv is, melyet szerzőjének, Gömöry Jánosnak egyénisége kétszeresen kedvessé tesz előttünk. Gömöry volt az Evangélikus Tanáregyesület tulajdonképpeni megalapítója, titkára, majd elnöke, míg a nagy vihar el nem szakította egymástól az egyesületet és elnökét. Országos és református tanáregyesületi gyűléseken sokszor képviselte egyesületünket. Neve e folyóirat sok református és evangélikus olvasójának lelkében ébreszt jóleső emlékeket.

Trianon után is Gömöry volt az eperjesi kollégium fokozatosan megszüntetett magyar gimnáziumának igazgatója. Mint a síilyedő hajó kapitánya, úgy láthatta ő is bizonyára rettenetes szívfájdalmak között, hogyan csapnak össze az idegen hullámok kedves iskolája fölött.

Az eperjesi kollégium „utolsó" magyar felügyelőjének és „utolsó“ magyar igazgatójának közös könyve, mint Vinéta harangjainak bugása áldott nagy idők édes-bus emlékét újítja fel minden magyar olvasója szívében, különösen pedig a miénkben, akiket Eperjeshez életünk virágkorának felejthetetlen emlékei fűznek. Szígethy Lajos.

Sztehló Kornél: A Budai Ág. Hitv. Evangélikus Egyház Története 1821-től 1918-ig. Budapest, 1930. 8-rét, 58 lap. A budai Luther-szövetség kiadása. Ára 2 pengő 50 fillér. Tiszta bevételei a szegény konfirmándusok alapja javára szolgálnak.

Három év híján 100 esztendő nehéz küzdelmeiről szól ezen kis fűzet jóformán naplószerű előadásban.

Budapesten, ebben a nagy katolikus erőtől duzzadó nagy városban, az 1821. évben 49 evangélikus vallású ember vállalkozik arra, hogy Budán ág. hitv. evang. egyházzá szervezkedik, vagyis ellátja híveinek lelki szükségletét, hitbeli ápolását, gyermekeinek iskoláztatását és vallásos nevelését. Ehhez képest gondoskodik az istentisztelet tartására és gyermekek tanítására alkalmas helyiségekről; gondoskodik az alakuló egyház fejlesztésére és igazgatására képes ügybuzgó férfiak megnyeréséről, kiknek a szellemi és anyagi eszközök beszerzése mindennapi halaszthatatlan teendőjük, azonkívül az egyház jövőjének biztosítása végett alapok gyűjtésére is kell gondolniok.