Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 5. szám - Hazai és külföldi irodalom
181 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE Természetes, hogy ily kevés egyháztag ügy buzgó munkáját csak egy gondviselésszerü, vallásos lelkületű hatalmas pártfogó áldozatos tevékenysége vezethette sikerre. Ilyen fenkölt lelkű pártfogó volt az akkori nádornak, József főhercegnek evangélikus vallási! felesége: Mária Dorottya főhercegnő, aki 1821 — 1847-ig legfőbb gyámolítója, tanácsadója, anyagiakban legfőbb segítője volt a nehezen erősödő egyháznak, mely kezdetben a pesti evang. egyház fiókja volt. Önálló egyházzá az 1840. évben szervezkedett, állandó lelkészt az 1844. évben választott, templomot az 1847. évben kezd építeni s annak alapkövét az 1847. augusztus 9-én teszi le. — Az egyházfejlesztés munkája azonban később is nagy gondot okoz, kiváló egyházi és világi férfiakra, hivatásuk magaslatán álló lelkészekre és felügyelőkre van szükség, hogy azok egymás munkáját megértéssel, tapintattal, kellő ügyszeretettel folytassák s az egyházat a fejlődés útján tovább építhessék. Szerző, ki maga is 44 éven keresztül szolgálta ez egyházat mint jegyzője, majd gondnoka, végre felügyelője s kezdeményezője volt a nehezen magyarosodé Budán a magyar nyelv hivatalokban való használatának, közli is munkájában Mária Dorottyhának, továbbá a kiváló lelkészeknek, gondnokoknak, felügyelőknek arcképét s ezek működésének előadásával hozza kapcsolatba az egyházi élet megrajzolását, anyagi erejének gyarapítását és az egyházi szegények istápolásának munkáját. Külön jegyzékben közli az egyház részére tett adományokat és hagyományokat. Valóban hézagpótló munkát végzett szerző derék müvének megírásával és kinyomatásával, mert minden egyháztagnak nemcsak tudása bővül saját egyháza történetének megismerése által, hanem egyúttal egyháza iránti szeretete, egyháziassága, hithűsége, az elődök példája által felköltött egyházias érzülete és áldozatra is kész lelkülete hatalmasan erősödik. Ez kedvező hatása és eredménye minden — napjainkban gyakrabban megjelenő — egyházi monográfiának. E művecskének is meglesz e kedvező hatása a budai evang. egyház tagjainál, kiknek kedves lesz e könyv, mert elsősorban nekik és őróluk, illetve elődeikről íratott, bár sajnálattal fogják nélkülözni ez egyháztörténetnek most elmaradt kiegészítő részét: az egyházalkotmánynak, az egyházigazgatás és egyházi adózás módjának ismertetését, továbbá az egyház vagyoni erejének és évi szükségletének kimutatását, melyeknek közlését szerző ez alkalommal a budai evang. egyház mai helyzetére való tekintetből tapintatosan mellőzte. Köszönet illeti szerzőt e munkájáért. F. B. Faragó Bálint: A mezőtúri református gymnasiummal kapcsolatos esetek címen kis füzetben adta elénk 1929 júniusában öregdiák testvérei előtt elmondott kedves anekdotaszerű előadását. Aki a diákokat szereti, aki maga is benne élt valaha ilyen világban, szeretettel fogja ezeket olvasni és sokszor fog jólesőn mosolyogni a kedves naívságokon, viszont tanulságokat levonni a komoly feljegyzésekből. Most különösen érdekes az építkezés, államsegély szerzéséről szóló fejezet, no meg tanulságos és jellemző a cimbalom vételét előadó.
