Protestáns Tanügyi Szemle, 1930

1930 / 4. szám - Megjegyzések

lehetőség. Mert az 5 vizsgától félti egyik levéliróm az érettségi színvonalát. Hát bizony, ezt a színvonalat erősen veszélyezteti sok minden. Ezek közt elsősorban a második javító. Akinek volt ilyen esete, annak furcsa tapasztalatai lehetnek. Mert elbukni az írásbelin, vagy a szóbelin több tárgyból, ez ellen nincs és nem is lehet okkal zúgolódni. De egy tárgy miatt esni el az érettségitől, ez nemcsak az érdekeltnél, hanem a könnyen hangolódó közönség körében is súlyos eset. Érzi ezt az érettségiző bizottság is. Ügy meglágyúlnak a szivek, hogy a semmit is valaminek nézik. Ez aztán az, ami rontja a színvonalat. A már úgyis szörnyen alacsony decemberi színvonalat. Nos, törlendő a második javító, veszélyestől, színvonalastól, decemberi vizsgástól.

De legyen szabad egyidejűleg más zavartokozó mozzanatokra is felhívni a figyelmet, hogy a készülő új utasítás esetleg azokban is intézkedjék.

Csak hármat említek meg most. Az egyik a kormányképviselő hatásköre az autonom érettségin. A kormány a saját (v. rendelkezése alatt álló) iskolákhoz elnököt kőid az érettségire. Sokszor összekavarodik az elnök hatásköre a kormány képviselőével. Holott igen nagy a külömbség. Az a kiküldött elnök intézkedik, vezet, irányit, dönt. A kormány képviselőnek intézkedési joga nincs, csak ellenőrzést gyakorol, hogy a törvények és utasítások megtartatnak-e ? Hogy kérdezési és szavazati joga van, már az is több, mint az autonómia fogalma megtűr. De még bele ma gyár ázható abba, hogy ellenőriz. Ha szavazata szembenáll a többségével, vagy éppen az egész bizottságéval, ebből ne következhessék semmi más, csak az, hogy a többség szavazata dönt. Ellenben olyasmi, hogy ezért jegyzőkönyvbe vételt kérhet, hogy az érettségi bizonyítvány visszatartását kívánhatja, hogy ebből vizsgálat támadhat: ennek a lehetősége is legyen kizárva. Ha a törvény vagy utasítás meg nem tartása címén van kifogása, magától értetődik. De a törvényes formák közt megtartott érettségi felelet értékelése, legyen csak a többségé.

A másik a görög kiegészítő érettségi kérdése. Sok iskolánál az a gyakorlat volt, hogy aki soha nem tanult görögöt, jelentkezett érettségire a görögből, oda engedték s több-kevesebb sikerrel fordított pár sort, megkapta a görög érettségit. Soha egy sor írásbelit nem irt. Osztályvizsgája sem volt belőle. Hiába van ott az érettségire jelentkezés feltételei közt, hogy osztályvizsgát tett, — a görögből nem kellett. A szabályzatok nem szóltak ez esetről. A görög kiegészítő érettségi minta csak arról szólt, hogy az illető a többi tárgyból hol szerzett érettségit. De, hogy van-e neki osztályvizsgája, arról nem tud. Szerény felfogásom szerint az új Utasításban erről is intézkedésnek kell lenni. Kiegészítő érettségi vizsgálatra csak sikeres osztályvizsgai érdemjeggyel lehet jelentkezni. Hogy különbözeti osztályvizsgával szerzi-e meg, az nem fontos. Csak legyen ebből is, mint minden érettségi tárgyból, osztályvizsgája. Ezt az érettségi szó, az érettségi hagyománya, az érettségi komolysága és a görög, mint tárgy és tudomány, megköveteli. Végre is nem kötelező. De ha akar valaki görög érettségit, szolgáljon is érte, legyen érdemes rá.

148 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE Ä