Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 3. szám - Belföldi lapszemle
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 103 említjük meg. így Erdős József méltatja a Heidelbergi kátét. Dóczi Imre „Nevelésügyi feladatok“ címen rámutat a szellemi nevelés terén előállott túlterhelésre, melyet csakis a metodika javításával, továbbá a rendkívüli tárgyak és az ifjúsági egyesületek korlátozásával enyhíthetünk. Az erkölcsi nevelés terén követeli valláserkölcsi nevelésünk mélyítését. Sokat vár e tekintetben a jól vezetett internátusoktól. Végül helyesli a testi nevelés fokozását. Koncz Aurélné a protestáns leánynevelésről ír (Üj évben régi vágyak) és rámutat arra, hogy a modern jó iskola követelménye a jó tanár mellett az iskolaépület és annak higiéniája, a tudományos felszerelés, a testnevelés lehetőségei. Kifejti, hogy Debrecenben mennyi történt a leánynevelés terén (tanítónőképző, leánygimnázium, polgáriiskola), de még nem fejeződött be a fejlesztés. Párhuzamos osztályokra van szükség, az internátus fejlesztésére, közös, nagy imateremre, több tornateremre. Itt a kormány, egyház és társadalom erőinek az összefogására van szükség! Varga Zs. nagyon érdekesen ír a ref. lelkészjelöltektől megkívánt kötelező tanítói oklevélről. Borsos K. a protestáns egyházak jövőjéről értekezik. Azzal kezdi, hogy a protestáns egyházak múltja fényes, jelene aggasztó, a jövendőjük pedig egy nagy kérdőjel — és ezzel végzi: ha a reformáció mert vállalkozni az egyéni, lelkiismereti és szabadságjogok kivívására, a protestáns egyházaknak kell vállalniok a nehéz munkát is, hogy az egyéneket a szabadsággal való élésre kineveljék. Az Ifjú Evek február 15-iki számának legtanulságosabb cikke „Renatus apostol“, melyben Martony E. ismerteti Gregory egyetemi tanár példaadó életét. Az Evangélikus Népiskola 1930. februári számában Arany Gy. kifejti, hogy mi a néptanító hivatása a területi integritás szolgálatában. Szelényi 0. megkezdi „A néptanító az irodalomban" c. cikkét. A Tanítók Lapja 1930. február 1. számában vezető helyen a szerkesztő „Az államfő és a tanítók“ c. írás kifejti, hogy az államfő atyai szeretetet tanúsít a magyar tanítóság iránt. Simon I. A magyar nyelv parazitái címen néhány germanizáló nyelvszokást tesz szóvá. — A februr 15-iki számban Földes F. A lelkésztanítók vagy léviták ügyét úgy akarja megoldani, hívjon be a püspök a végzett tanítók közül néhányat pár hónapos semináriumi jellegű tanfolyamra. (Nem lesz-e túlkevés ?) Törös K. a Magyar Szülők Lapja által felvetett problémákhoz (a lelki járvány megakadályozása) szól hozzá. K. Szabó K. a fegyelem és (testi) fenyítékről értekezik. Az első a szeretetnek egyik megnyilvánulása, a másik kétélű fegyver, mellyel csínján kell bánni. F. Kiss István lényegbe vágóan elemzi és bírálja az új népiskolai tantervet. Az Evangélikusok Lapja 1930. februá ■ 9-iki számának egyik cikkéből nagy megdöbbenésünkre arról értesülünk, hogy ez az egyetlen
