Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 3. szám - Gaál László: Hogyan védekezzünk a túlterhelés ellen a görög és latin nyelv tanításánál a mai tanterv mellett?
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 87 nyelvi, olvasmányi és irodalomtörténeti anyag nyolc év alatt végzendő el. Igazában itt alig van valami nehézség. Legzsúfoltabb itt is a VIII. oszt. tantervé és bizonyos, hogy az ide beosztott klasszikusok, egész érdemetlenül, sokkal felületesebb elbánásban fognak részesülni, mint az előző években tárgyalt írók. A túlterhelést tehát röviden az okozza, hogy a páratlanul gazdag görög alaktan egy osztály anyagául van felvéve, a többi osztályokban pedig a tárgyalandó íróknak annyi műve s oly sokoldalú megvilágításban, végül a VIII, osztályban oly sok görög és latin író kívántatik, hogy a szövegek feldolgozása jóformán csak akkor volna lehetséges, ha a tanulók a középiskolában csak klasszikus tanulmányokkal foglalkoznának. Ilyen körülmények között, mindaddig, míg a jelenlegi tanterv érvényben van, a következő eljárást látom némileg célravezetőnek: a tanár tartsa meg, mert kénytelen megtartani, azokat a kereteket, amelyeket a tanterv elé szab. Minthogy azonban a túlterhelés veszedelme nélkül e keretek nem tölthetők ki azon a módon, amint azt az Utasítások előírják, válogasson az anyagban, az egyes részek fontosságát gondosan mérlegelve saját jó belátása és a tapasztalat nyújtotta tanulságok alapján. Az V. osztályban görög nyelvtanból tanítsa csupán a legfontosabb paradigmákat s az igehajlításnál a leggyakrabban szükséges alakokat s magyarról görögre fordításnál, bármilyen nehéz, vigyázzon, hogy semmi elő ne forduljon, ami a legegyszerűbb sablontól eltér. Ily módon, az úgynevezett rendhagyó igék kivételével, menjen végig az egész alaktanon. A VI. osztályban tanítsa meg nagyon jól a rendhagyó igéket, mert éppen ezek fordulnak elő leggyakrabban minden nyelvben, s azután, ha ezt 2—3 hónap alatt az olvasmány mellett jól megtanította, az év többi részében töltse ki az előző évben hagyott tetemes hézagokat s tegye teljessé az alaktan ismeretét. Nézetem szerint erről még akkor sem szabad lemondani, ha Xenophonból és Herodotosból 5—6 fejezettel s az Odysseiából 100—150 sorral kevesebbet olvastat el. Ezen az úton nagyobb önbizalommal vághat neki a VII. osztályban Homeros, Sophokles és a lírikusok komoly tanulmányának. A Vili. osztályban le kell mondani arról, hogy Platont, mint filozófust a Gorgiáson, ezen a fokon nem méltányolható művön keresztül ismertessük meg. Hiszen Platon mint filozófus még sokkal nehezebben érthető meg Aristotelesnél. Elég, ha Platon, az íróművész nyilatkozik meg az ifjúság előtt s megnyilatkozik oly módon, hogy Sokralesnek élete és halála, tanítása és hatása, ez a csodás görög tünemény megvilágosodik az ifjú előtt. Ebben az Apologia, Kriton és Phaidon igen jó tájékoztatók voltak eddig s lesznek ezután is. És a második félévben meg kell elégednünk azzal, ha Aristotelesnek, az emberiség e leguniverzálisabb tudósának tárgyalási módját a Poétika 3—4 jellemző fejezetén bemutatjuk ; ha rámutatunk a természettudományok és a matematika megalapozására s csak ízelítőül adunk a kívánt írókból innen-onnan egykét fejezetet; valamivel többet olvastatunk a Szentírásból, főként az evangéliumokból, mert tárgyi és nyelvi szempontból semmi nehézséget
