Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 3. szám - Gaál László: Hogyan védekezzünk a túlterhelés ellen a görög és latin nyelv tanításánál a mai tanterv mellett?
86 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE molnunk kell egy olyan adottsággal, amelyen változtatni nincs módunkban. Megoldást kell keresnünk, mert a probléma komoly probléma marad, amellyel szembenézni s amelynek megfejtését megkísérelni a tanárságnak saját és a keze alatt felnövő ifjúság érdekében feltétlen kötelessége. Tegyük tehát mindenekelőtt vizsgálat tárgyává, hogy hol a legfenyegetőbb a túlterhelés veszedelme. A görögből az ötödik osztály anyagául fel van véve az egész alaktan. Elvégezni természetesen nem lehel. Elvégezhetőnek az Utasítás is csak úgy tartja, ha erősen revízió alá vesszük jelenlegi görög nyelvtanainkat s csak azt tanítjuk, ami a szövegek olvasásához feltétlen szükséges. Hézagos nyelvtani ismeretekkel azonban nem jutunk messze ; annyit talán elérünk, hogy a szövegeket a tanár segítségével lefordíttatliatjuk, azt azonban meg fogja mutatni a gyakorlat, hogy magyarról görögre való fordításnál nem mehetünk túl egy lépéssel sem azon szók előfordult alakjain, amelyeket már görög szövegben megismertettünk. Az Utasítás azután ily hézagos és felületes görög tudás mellett a VI. osztály első felében Xenophon 3 müvéből is ajánl . összefüggő" részleteket s ugyanezen idő alatt Herodotos összes könyveiből bő szemelvényeket. A II. félévben az Odysseiából annyit kíván, hogy azt az ily módon szerzett görög tudással negyedrészben sem lehet elvégezni. A VII. osztály IÍ. felében a líra és a dráma oly fokú megismerése, mint ahogy az Utasítások kívánnák, lehetetlen. Ami a Vili. osztályt illeti, az Utasítások szerkesztője maga is csak a gyakorlattól reméli, hogy a kiválogatásokba majd hoz valami ökonómiát. Időbeosztása azonban érthetetlen: Szenteljünk Platon megismerésének öt hónapot s olvastassuk a Gorgiást kihagyásokkal, de egészben, azonkívül részben az Apológiát s a Phaidon szebb fejezeteit. A görögpótló irodalomtörténet tanításánál szerzett tapasztalat arra tanított meg, hogy ezen a fokon nem lehet komolyan beszélni Platon kutatási módszerének helyes megismertetéséről és méltatásáról; a tanítás az unalomba és érdektelenségbe fullad, a növendékek torzképet kapnak Platonról s mert nem értik és nem méltányolják, nem is hiszik el a tanár értékmegállapításait. Aztán jön Aristoteles két hónapig (február-március) olyan szemelvényekkel, amelyek az egyetemen is a legnehezebben feldolgozandó anyagnak számítanak. Aztán tudománytörténeti szemelvények egy hónapig (április, legfeljebb két hét), hogy fogalmat adjunk a szaktudományok, elsősorban a matematika, fizika, földrajz, csillagászat megalapozásáról, de úgy, hogy a görög tanár ezekben a szakkérdésekben otthon is legyen. Két hét alatt! Azután jön a szentírás egy hónapig (május), azután a keleti egyházi atyák még egy hónapig (június). Ismétlésről még szó sem volt s már júniusban vagyunk, holott a VIII. osztály vizsgálatát május első felében meg kellett tartanunk. Nir.csolyan jeles-tanár, aki ezt a problémát az Utasítások szószerinti értelmében kielégítően meg tudná oldani. A latin tantervben, annak minden egyenetlensége mellett is, az anyagtorlódást sokkal inkább el lehetett kerülni, mivel ugyanaz a