Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 3. szám - Gaál László: Hogyan védekezzünk a túlterhelés ellen a görög és latin nyelv tanításánál a mai tanterv mellett?
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 85 tettel ú. n. világnézeti tanszékeket állít fel a szegedi tudományegyetem filozófiai fakultásán. Az egyetemek ne legyenek hivatalnoki állami tanintézetek, hanem önálló testületek személyes jogokkal és saját közigazgatással. Ezt a kérdést meggyőzően tárgyalja Holstein „Das akademische Deutschland" 1928, című művében. Mint az egyház és az állam, úgy az állam és az egyetem közötti viszony is egymás kára és jogos érdekeik sérelme nélkül schiedlich-friedlich kiegyenlítendő. E tekintetben különösen érzékeny az egyetemeknek az államtól való erős financiális függőségi viszonya. A tanárok kinevezésénél is az egyetemek autonómiája az állam részéről megvédendő. Ennek ellenkezőjére nálunk példa Ádám orvostanár kinevezése. Találóan mondja Holstein, hogy az állam felügyeleti joga legyen „Rechtsaufsicht“ és nem „Zweckaufsicht“. A német nemzet mai napig Fichte és Schleiermacher értelmében megszentelt alapjogának tekinti az akadémiai tanszabadságot, mert annak tulajdonítja a német egyetemek és azok tudományosságának világszerte ismert nagy hírét. Azért kiáltanak legjobbjai az állami felügyelet és ellenőrzés merev jogi túlzásaihoz, sőt kilengéseihez, hogy „caveant consules ...!" Az egyetemeknek is szól Goethe Faustjának komoly intése : „ Was du ererbt von deinen Vätern hast, erwirb es; um es zu besitzen!“ Nomine mutató Bieberstein nagy tanulmányainak komoly és meggyőző fejtegetései a mi magyar egyetemeinkre és főiskoláinkra is vonatkoznak. Dr. Szlávik Mátyás. Hogyan védekezzünk a túlterhelés ellen a görög és latin nyelv tanításánál a mai tanterv mellett? (Kivonat az Orsz. Ref. Tanáregyesület 1929. évi hajdúböszörményi közgyűlésének nyelv- és történettudományi szakosztályülésén tartott felolvasásból.) Tételünk első pillanatra talányszerűen hangzik: Hogyan védekezhetünk a túlterhelés ellen a görög és a latin nyelv tanításánál a mai t.interv keretén belül? A kérdés úgy van fogalmazva, hogy maga is megállapítja a bajt: a görög és latin nyelv tanításában van valamiféle túlterhelés. A baj forrását a legtöbb tanár a tanterv mai szövegezésében látja, bizonnyal nem minden ok nélkül. De ha ez így van, a probléma megoldása nagyon nehéz. Másrészt azonban a kérdés helyesen van feltéve: nekünk szá-