Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 4. szám - Hazai és külföldi irodalom
173 c) Bíráló szerint a pezsdül a pezseg igéből -ül képzővel képződött. Hogyan lesz a pezsegül-bő\ pezsdül? „Hangoztatás dolga“, mondja ő. „A zs, n, r hangok kimondása alkalmával mozgó nyelv könnyebben odacsapódik a d kimondására a felső fogsorhoz . . Arra nem gondol, hogy a cselekvés megkezdését jelentő ige nem származhatik olyan igéből, mely a cselekvés gyakoriságát, ismétlődését jelenti. Az is megfontolandó, hogy a lóg igében a g már szintén gyakorító képző, a lódul pedig azért sem származhatik lógul-ból, mert nem felel meg a bíráló fennebbi hangtani szabályának (melyből a z-t is kihagyja, bár pár sorral lejebb a mozdul példát is használja). A pezsdül, fordul, mozdul, lendül, lódul stb. kezdő igékben tehát d mozzanatos képző van, míg az -ul, -ül bennük visszaható képző. 7. Hogy az -ika, -ike, -ikó kicsinyítő képzők szintén összetettek, az világos; hogy az -i maga is kicsinyítő képző-e, vitatható. Hogy két fiam Palkó és Ferkó, miért „nem érdemli meg a becsületes Pál és Ferenc nevet“, ez talány előttem. 8. Az -ós, -ős képző is összetett, de miért magyarázzam ezt a gyerekeknek, hozzá még olyan homályosan, mint a bíráló? 9. Hogy a -só' képző (melynek mélyhangú párja só) az eső szóból keletkezett, tudjuk, a könyvön kívül is megmondhatjuk a tanulóknak, itt nem esünk nyelvtörténeti tévedésekbe. A lépcső-vei és a hágcsó-val azonban baj van. „Lépcső = lépést eső, lépésenként eső“. Hát a hágcsó talán hágást eső, hágásonként eső? A nyelvérzék itt sem elég támaszték : mert a lépcső és hágcsó szó a lép, hág igékből gyakoritó s képzővel képzett feltehető lépes, hágos igék melléknévi igeneve: lép(e)sö, hág(o)só; bennük az s hangból cs fejlődött, éppúgy, mint a ragsd/-ból lett rágcsál szóban. 10. a) Bíráló valóban észrevett egy tévedést könyvemben; maradék, hasadék nem -dék, hanem -ék képzős szók. A -dék képzős példákul azonban a bíráló ajánlotta szavaknál jobbak : szándék, töredék, söpredék. b) A -más képzőről jól sejti bíráló, hogy összetett; analógiájával azonban már téves úton jár. A hallomás, tudomás, áldomás, látomásban mozzanatos m képző és -ás cselekvésnév képző van. c) „Legyünk elkészülve, hogy néhány év múlva valaki“ . . . új képzőket fog megállapítani. Nézze meg bíráló Szinyei nyelvtanát, a né szót képzőnek veszi fel, s meg is mondja, hogy azonos a nő szóval. Nem kell tehát meglepetésekre elkészülnünk, Zolnai Gyula évekkel ezelőtt írt az „Üj nyelvtani elemek“-ről. (I. Üj képzők és új igekötők. II. Üj névutók és egy új névrag. Magyar Nyelvőr 1918. 8. és 53. 1.) 11. Bírálónak nem tetszik az -uk, -ük, -juk, -jük rag. Nekem tetszik. Általában tetszik. Neki az -ok, -ők, -jók, -jök szép. De akkor miért nem kifogásolja a ford ul, rendű/ végződést is, holott valamikor ez is fordái, rendöl volt? Vájjon nem szokta-e ő a -ból, -bői, -tói, -tői, -ról, -rőlragok -bul, -bül stb. alakjait használni? Aranynál is előfordulnak. Faragó Bálint jóindulatát köszönöm, s remélem ő sem veszi rossz néven, hogy tévedéseire rávilágítottam. Trócsányi Dezső.
