Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 4. szám - Belföldi lapszemle
174 Belföldi lapszemle. A Cél 1928. decemberi számában Méhely L. a nyolcosztályú népiskolát bírálja fajvédelmi szempontból. Szembe száll a miniszter azon nézetével,mintha a műveltebb elem nem volna hajlamos a revolucióra, mert szerinte forradalmakat művelt és műveletlen elemekkel egyaránt csináltak. A falusi nép magasabb műveltsége tehát éppenséggel nem lesz palládium annak jövő magatartására nézve — s itt kezdődik a nyolcosztályú népiskola legnagyobb veszedelme. Ne akarjuk a falut a maga természetes hivatásából kivetkőztetni s ne akarjuk a lassúbb, de tökéletesebb kézi munkát a gépivel fölcserélni. Bizonyos, hogy Magyar- országnak sok oly tájéka van, ahol a nyolcosztályú népiskolát esetleg haszonnal lehetne megvalósítani, azonban erről előbb alapos vizsgálattal kellene meggyőződni. Egyébként a falusi földmüvesnép túlhajtott iskolázása teljesen fölösleges, mert neki csakis az ő foglalkozási köréhez illő, annak megfelelő műveltségre van szüksége. Végül kétségeskedik abban, hogy a miniszter terve kiviteléhez honnan veszi a megfelelő épületek és tanítók ezreit. Nekünk is aggályunk van a Vili. oszt. népiskola felállítására vonatkozólag, de úgy látjuk, hogy ez elkerülhetetlen folyamat, melynek azonban mindenkép a falusi nép igényeihez kell idomulni, úgy hogy lényeges különbség lesz a falusi és a városi nyolc- osztályos népiskola tanterve között. Az Országos Középiskolai Tanáregyesűleti Közlöny 1928. márciusi számában Ember I. a történelemtanítás problémáit teszi szóvá. Kitűnő tanulmányát nem kivonatoljuk, mert azt minden szaktanárnak el kell olvasni. Fontos Bernolák Kálmán cikke is, Leányközépiskoláink fejlődési irányá-ról — ez a7 első megértő szó a leánykollégium tulajdon- képeni hivatásáról. Egészen bizonyos, hogy az 1926. évi XXIV. t.-c. nem azért kreálta ezt a típust, hogy sorvadásra ítélje. Egyelőre azonban bizonyos idegenkedéssel nézik szülők és tanárok egyaránt. Bernolák kimutatja, mennyire szerencsés igy ennek a típusnak a tananyaga, mert ez a női lelket harmonikusan alakítja, az életre megfelelő ismeretmennyiséggel látja el és így egyes főiskolákon tanulmányok folytatását s az egyes közpályákon való elhelyezkedést lehetővé teszi. Nagyon helyes Bernolák követelése, hogy az 1926. évi XXIV. t.-c. 31. §-ában Ígért rendelet közzététele, (hogy t. i. a leánykollégiumi érettségi milyen köztisztviselői állásokra jogosít) alapkérdése a leánykollégium életképességének. Ezt tehát sürgősen ki kellene adni. Épp oly helyes követelése Bernoláknak, hogy a nőtanárok képzéséről külön gondoskodni kell külön tanárképző intézetek és gyakorló iskolák'felállításával. — Mi még csak egyet teszünk hozzá. Teljesen következetes csak akkor lesz a leányiskola fejlődése, ha a fiúközépiskolákhoz hasonlóan a leányiskolák mindhárom típusára is kiterjesztetik az egységes jogosítás, a leánykollégium tananyagának némi kibővítésével, mert a leányok pálya- választása is rendszerint az utolsó 2 esztendőben dől el. A Hegyen épített város március 19. számában ketten is hozzászólnak a soproni egyetem kérdéséhez. Mi ezt az akciót teljesen remény
