Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 4. szám - Hazai és külföldi irodalom
171 6. Azt mondja Gerőcz, hogy a könyve „céljaira váratlanul kapott kis összegeket" (érdekes összegek!) odaadta a szegényeknek, s ez ugyanaz, amit az Előszóban Ígért, hogy t. i. a mű tiszta jövedelmét adja majd szegényügyi és jótékony célokra. Mióta azonos a „váratlanul kapott kis összeg" és a tiszta jövedelem? „Ezek után az olvasóra bízom, hogy alkossa meg a maga véleményét", mondja ő. Gerőcz könyvéről egyhangúlag elitélőleg nyilatkozik négy bíráló: Vargha Sándor. Tankó Béla, Vass Vince és én. Kühár a Magyar Kul- túrá-ban s a Pannonhalmi Szemlében általánosságoknál marad: „Állás- foglalásában van eredetiség . . . Bár munkájának sok részével, főleg alapfelfogásával, nem értünk egyet ..." stb. 1928. 1. sz. Én is csak arra kérem az olvasót, saját közelebbi tapasztalása alapján alkosson véleményt Gerőcz könyvéről, mely „ingyen" kapható.') Trócsányi Dezső. Megjegyzések Faragó Bálint bírálatára. Szemlénk múlt számában Faragó Bálint Magyar Nyelvtanom II. részét birálva, általánosságban köszönetreméltó elismeréssel nyilatkozik munkámról, a részleteket illetőleg tizenegy pontban sorolja el észrevételeit, amelyek olykor kifogás jellegűek is. Ézek az észrevételek azonban az 1. ponton és a 10. pont első mondatán kívül tárgyi és módszertani tévedéseket tartalmaznak. Engedje meg ezért a bíráló, hogy ezekre a tévedésekre itt röviden rámutassak. t. A keresztény szónak tankönyvsorozatunkban való használatát magam kifogásoltam először, amikor ‘Kovács Géza Olvasókönyvének korrektúrázásában segédkeztem. Kifogásomat közöltem Kovács Gézával, aki levélben értesített arról, hogy ezt a kiadó kívánja így; a keresztyén szóval ugyanis esetleg útját vágjuk annak, hogy könyveink állami iskolákba is bejuthassanak. Ézt az érvelést is csak azért tudtam elfogadni, mert különben is az a meggyőződésem, hogy semleges tudományos és társadalmi életben a keresztény szót mi is használhatjuk, mert nem jelent elkülönülést. Tudom, hogy a keresztyén alak nyelvtani szempontból helyesebb, régibb s mint protestáns, nem is adom fel ezt a szót; de viszont a keresztény szóra sem tudok haragudni azért, mert a kereszt szóra akar emlékeztetni. Vallásunk középpontja a Krisztus megváltó kereszthaláláról szóló tanítás, s még templomaink keresztje ellen sem lenne kifogásom, ha prot. egyházunk sok szenvedéssel megszentelt múltja nem szólna a régi állapot fenntartása mellett. Tisztán prot. vállalkozásban természetesen magam is a keresztyén szó mellett vagyok. 2. a) Nem beszélhetünk „hangrend vagy hangzóillcszkedés“-ről, mert a hangrend hangállapotot, a magánhangzóilleszkedés változást, alkalmazkodást jelöl. b) A férfi szó mélyhangú, mutatja már a gyakran használt férfiú alak is, ami egyúttal arra is rávezet, hogy ez a szó mint elhomályosult összetétel a férj I fiú-bői fejlődött s így jogszerint mélyhangú ragok és *) *) Ezzel a válasszal lezá'juk a hosszúra nyúlt vitát. Szerk.
