Protestáns Tanügyi Szemle, 1929

1929 / 2. szám - Külföldi lapszemle

valami megfigyelő magaslatról csapatja mozdulatait a hadvezér. Kezében az átkos osztályzati napló, réme annyi tanulónak, — nem ok nélkül. Majd harmadik rovatot is nyit benne: „Érdeklődés" felirattal. Ez alatt nem szabad a közömbösök, a hidegvérííek nehéz fegyverzetű csapatáról sem megfelejtkezni, sőt minden fogást meg kell kísérelni, hogy ezek is a tűzvonalba kerüljenek, tűzbe jöjjenek. Itt aztán már van drága dolga a noteszből kirántott ceruzának.

A lassú észjárású, figyelmetlen növendékeket különösen a próbakérdések éles ösztökéjéveí kell ösztönözni, Az ismétlés, jegyzi meg a tanácsadó, ilyenkor már próbakérdésekké (Stichproben) alakul át; azokban folyik tovább és ér véget. Nem hinné az ember, mi mindent ki lehet venni ilyenfajta ismétléssel Stichproben repetition) az osztályból, sokszor bizony olyat is, ami addig benne csak a „tudat-küszöb" alatt lappangott.

Az eddig mondottak, figyelmeztet az író, mind csak a rövid ismétlésre vonatkoznak, a mi egy óra keretében elfér. Ezután következik az annyira rettegett általános ismétlés; ennek már egész órát szentel. Gyakoriságáról vitatkozni lehet; elég minden nyolc hétben egy belőle. Szerinte fő, hogy megtartsa vizsga jellegét. Tanítványaink „aranyos“ könnyelműsége és lustaságba hajló nehézkessége eléggé igazolja ez intézmény szükségét. Az általános ismétlésnek sem szabad unalmassá válni.

Befejezésül az ismétlés írásbeli alakjáról mondja meg a véleményét. Tíz percnél nem tarthat tovább; ezért extemporalenak is hívják. Az eljárás egyszerű: 10—15 jól megfogalmazott kérdést adunk fel, a tanulók egyszerűen utána írják a feleletet néhány szóval és gyorsan. Utoljára egy-két eseményt is megnevezhetünk és a tanulók csak a puszta évszámot teszik hozzá.

Mikor sok a tanuló egy osztályban s ennél fogva lehetetlenség míndeniket felszólítani, ez a módszer mintegy magától kínálkozik. Meg van vagy nincs engedve hivatalosan, sokszor kénytelen a tanár hozzá, mint rendkívüli segédeszközhöz folyamodni. Szükség törvényt bont. Hiszen maga az osztály zsúfoltsága is tulajdonkép törvényellenes állapot.

Miután a cikkíró előadása közben annyi kérdést megengedett a tanulóknak s úgyszólván kérdések alakjában végeztette el az óra elejének munkáját, maga is fölteszi záró szókép a kérdést: mit szólnak kartársai az ő javaslataihoz? A kinek, úgymond, veres posztó a dolgoztató módszer (Arbeitsunterricht), az hamar és fölényesen végez vele. „Ijesztgetés, rémkép, kínzó eszköz, időpocséklás, ismeretfitogtatás, hiúságvásár, idétlen versengés, dressura" s több efféle lekicsinylő szavak vesszőfuttatását kell kiállania. Nem is régi tanároknak, régi mestereknek szól az ő tanácsa. Fiatalokhoz «beszél, nekik mondja: crede mihi experto Ruperto.

5. Herleitung der Heronischen Dreiecksformel durch funktionale Überlegungen címen B. Chemnitzer, tanügyi főtanácsos szakszerű elmélyedéssel írt tanulmánya olvasható.

6. Die Pflanzengeographie im botanischen Unterricht der höheren Schule c. Dr. R. Cunze tanügyi ülnök tanulságos adatok és példák nagy