Protestáns Tanügyi Szemle, 1929

1929 / 2. szám - Külföldi lapszemle

valami megfigyelő magaslatról csapatja mozdulatait a hadvezér. Kezé­ben az átkos osztályzati napló, réme annyi tanulónak, — nem ok nél­kül. Majd harmadik rovatot is nyit benne: „Érdeklődés" felirattal. Ez alatt nem szabad a közömbösök, a hidegvérííek nehéz fegyverzetű csa­patáról sem megfelejtkezni, sőt minden fogást meg kell kísérelni, hogy ezek is a tűzvonalba kerüljenek, tűzbe jöjjenek. Itt aztán már van drága dolga a noteszből kirántott ceruzának. A lassú észjárású, figyelmetlen növendékeket különösen a próba­kérdések éles ösztökéjéveí kell ösztönözni, Az ismétlés, jegyzi meg a tanácsadó, ilyenkor már próbakérdésekké (Stichproben) alakul át; azok­ban folyik tovább és ér véget. Nem hinné az ember, mi mindent ki lehet venni ilyenfajta ismétléssel Stichproben repetition) az osztályból, sokszor bizony olyat is, ami addig benne csak a „tudat-küszöb" alatt lappangott. Az eddig mondottak, figyelmeztet az író, mind csak a rövid is­métlésre vonatkoznak, a mi egy óra keretében elfér. Ezután következik az annyira rettegett általános ismétlés; ennek már egész órát szentel. Gyakoriságáról vitatkozni lehet; elég minden nyolc hétben egy belőle. Szerinte fő, hogy megtartsa vizsga jellegét. Tanítványaink „aranyos“ könnyelműsége és lustaságba hajló nehézkessége eléggé igazolja ez in­tézmény szükségét. Az általános ismétlésnek sem szabad unalmassá válni. Befejezésül az ismétlés írásbeli alakjáról mondja meg a véleményét. Tíz percnél nem tarthat tovább; ezért extemporalenak is hívják. Az el­járás egyszerű: 10—15 jól megfogalmazott kérdést adunk fel, a tanulók egyszerűen utána írják a feleletet néhány szóval és gyorsan. Utoljára egy-két eseményt is megnevezhetünk és a tanulók csak a puszta év­számot teszik hozzá. Mikor sok a tanuló egy osztályban s ennél fogva lehetetlenség míndeniket felszólítani, ez a módszer mintegy magától kínálkozik. Meg van vagy nincs engedve hivatalosan, sokszor kénytelen a tanár hozzá, mint rendkívüli segédeszközhöz folyamodni. Szükség törvényt bont. Hiszen maga az osztály zsúfoltsága is tulajdonkép törvényellenes állapot. Miután a cikkíró előadása közben annyi kérdést megengedett a tanulóknak s úgyszólván kérdések alakjában végeztette el az óra ele­jének munkáját, maga is fölteszi záró szókép a kérdést: mit szólnak kartársai az ő javaslataihoz? A kinek, úgymond, veres posztó a dol­goztató módszer (Arbeitsunterricht), az hamar és fölényesen végez vele. „Ijesztgetés, rémkép, kínzó eszköz, időpocséklás, ismeretfitogtatás, hiúságvásár, idétlen versengés, dressura" s több efféle lekicsinylő sza­vak vesszőfuttatását kell kiállania. Nem is régi tanároknak, régi meste­reknek szól az ő tanácsa. Fiatalokhoz «beszél, nekik mondja: crede mihi experto Ruperto. 5. Herleitung der Heronischen Dreiecksformel durch funktionale Überlegungen címen B. Chemnitzer, tanügyi főtanácsos szakszerű el­mélyedéssel írt tanulmánya olvasható. 6. Die Pflanzengeographie im botanischen Unterricht der höheren Schule c. Dr. R. Cunze tanügyi ülnök tanulságos adatok és példák nagy

Next

/
Thumbnails
Contents