Protestáns Tanügyi Szemle, 1929

1929 / 2. szám - Hazai és külföldi irodalom

66 Ezután a Mátra fejlődéstörténetét tárja elénk (92—104, o.), majd a hegység mai arculatát írja le. Itt tárgyalja részletesebben a Mátra név alatt összefoglalt alakulatoknak már fentebb említett 6 csoportját. (105 —117. o.) Következő fejezet a vízrajzi állapotokat tárgyalja (118— 128. o.), majd ismerteti a gyakorlati szempontból értékesíthető anya­gokat (129—142. o.), végül röviden a kultúrtalajról is beszél. A mellékelt 1 : 75.000 mértékű geológiai térképen a szerző alaposan kiigazítja a katonai térképen található rengeteg tévedést (melyben nagyon sok régi felvételezésű katonai térképünk bővelkedik; célzok pl. a Bükk térképére, amelyen eligazodni teljesen lehetetlen!). A kiigazítással a szerző olyan alapos munkát végzett, melyet itt külön is ki kell emelnem. Rajzai kifogástalanok, gondos tanulmány eredményei. A műnek jóformán egyetlen hibája, ha ugyan hibának lehet nevezni, hogy stílusa kissé ne­hézkes, sokhelyt homályos, mondatai nem egyszer közbeszúrásokkal túlterheltek. Az utóbbiak kivételével ez a munka az összes megjelenendő hasonló jellegű összefoglaló leírásoknak mintaképül szolgálhat! A ma­gyar tudomány őszinte hálával tartozik érte úgy a szerzőnek, mint a Debreceni Tisza István Tud. Társaságnak, mely a mű megjelenését elő­segítette. Dr. Noszky munkáját úgy a szakemberek, mint a Mátrát járó turisták figyelmébe ajánljuk. Szelényi Gusztáv. Nyilatkozat. A Protestáns Tanügyi Szemle f. évi januári számá­nak 24—25. oldalain a Dogmatikámról közölt bírálattal kapcsolatosan a bizonyára nem szándékosan félrevezetett olvasók tájékoztatása céljá­ból tartozom kijelenteni, hogy az ismertetett mű, illetve annak ismer­tetett része nem „Dr. Vass Dogmatikája“, hanem annak csak a Il-ik kötete, ami a címlapból, a fejezetek és §-ok számozásából, de az ol­dalak számozásából is világosan kitűnik, nem is szólva arról, hogy magából a tartalomból szintén. A kifogásolt „kettős beosztás" nem kettős beosztás, hanem az egész mű harmadik és negyedik része. Érthető te­hát, hogy a bíráló nem érti a kettős beosztást, az is érthető, hogy egy dogmatika fele nem állja ki a más, teljes dogmatikákkal való össze­hasonlítást. Minthogy pedig egy rendszer megértéséhez az egész rend­szer ismerete szükséges s minden rendszer részei csak mint az egész részei érthetők, mert az egésztől nyerik a magyarázatot, a predestiná- cióra és az úrvacsora-tanra vonatkozó megjegyzésekben rejlő tárgyi tévedések is érthetők. A rendszer ismerete nélkül a bíráló kénytelen volt a közfelfogásban eltorzított kálvinizmus és a megszokott egyoldalúsággal értelmezett Kálvin álláspontján maradni, ez a dogmatika pedig minden­ben, tehát a predestináció tanában és .az úrvacsora kérdésében is az eredeti és hiteles kálvinista felfogást igyekszik feltárni „komoly bibliai alátámasztással" és az egész Kálvin figyelembevételével.^ Vass Vince Díváid Kornél: Magyarország művészeti emlékei. Buda­pest, 1927. A könyv, melyet a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda fennállá­sának 350 éves fordulójakor adott ki, ezen nevezetes időhatár méltó megjelölésére díszes ünnepi köntösben került a nagyközönség elé. Cím­

Next

/
Thumbnails
Contents