Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 2. szám - Klaniczay Sándor: A protestáns internátusi nevelés
45 egyház őrállóinak! Hogy a számtan is milyen alkalmas az érzelem keltésére, mutatja ez a kis példa. Összeadást tanulnak a nagyobbacska gyermekek. A tanító elmondja nekik, hogy a szobácskájuk mennyibe került, a könyvük is pénzt ér, az étkezésük is mennyi pénzbe kerül. Összeadatja velük s kiszámíttatja, hogy egy hónap, egy év, esetleg több év mennyi költséget kíván. Mennyi pénzt költenek rájuk a szülők és akkor megkérdi tőlük, hogy mivel viszonozzák ezt ők. Szeretettel, jó viselettel, szorgalmas tanulással, zúgják a kis nebulók. íme, e rideg tárgy is mennyire megszólaltatja a lélek húrjait. így lehet a prot. vonatkozásoknál is. A földrajzban pl. meglehet és kell említeni, hogy az egyes helyeken hol laknak a prot. püspökök. És igy tovább. Talán már hosszúra is nyúlt e kis elmefuttatásom. Végeredményül annyit szűrök le, ha már prot. ifjúsági könyvtárjegyzék s prot. (konv.) tanterv nem is jelenhetik meg, legalább adj:>n egy olyan kézikönyvet a konvent, amelyben a prot. vonatkozások össze vannak tárgyak szerint foglalva. Gulyás József. A protestáns internátusí nevelés. (Az Ev. Tanáregyesület közgyűlésén tartott előadás kivonata.) 1. A múlt tanúsága szerint protestáns szellemű nevelést alig képzelhetünk a család uralkodó befolyása nélkül. Örök minta és példa számunkra e tekintetben Luther családi élete s protestáns nagyjaink élettörténete. Önéletrajzi adatokban lépten-nyomon előfordul az a mély és hálás beismerés, hogy nagynevű protestáns férfiaink életének erkölcsi tartalmát a prot. szellemű családi kör határozta meg. Egyszerű lelki- pásztorok, tanárok családi köre volt valamikor az igazi protestáns nevelőhely. A gondolkodásmód és érzés, mely itt a családfő szavaiból áradt, a szeretet, mellyel az anya ölelte át a maga édes és legtöbbször kosztos gyermekeit s a gyermekek tisztelő félelme a szülők iránt — legtöbben talán tapasztalásból tudjuk, milyen nemes útravaló volt mindez az élet későbbi útjaira. 2. A protestantizmus erkölcsi világa szinte ellentétben van az internátusi tömegneveléssel. A katholicizmusnak talán megfelel a teljes testi és szellemi alárendeltségben való élés, a teljes testi és lelki fegyelem, nekünk protestánsoknak azonban nem. Nekünk szabadság kell s az a lehetőség, hogy erkölcsi személyiségünk szabadon és öntudatosan fejlődhessék. A régi protestáns családi kör ezt a lehetőséget a legnagyobb változatosságban megadta, példa rá a művelt és nagyképességű férfiak egész serege a közélet minden terén, ,— de vájjon megadhatja-e ezt az internátus, az internátusi nevelés? 3. Csak a kényszerű szükség vezette eddig egyházainkat abban, hogy internátusokat létesítsenek, Ézek is főleg leányinternátusok voltak,
