Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 2. szám - Gulyás József: A kálvinista szempontok
44 Magyarok szinfoníája (Kozmától), könyvnélkül való megtanulását nem ajánlanám. Inkább kevesebbet tanítanék ez osztályban, hogy később annál több prot, jellegű költeményt tanulhassanak. Viszont „A zsoltáréneklő madár“ c, mesét, bár hosszú, meghagynám épen címe miatt. Keresnék (és találnék bőségben) olyan olvasmányt, amelyben protestáns szellem tükröződik. (Pl, Jókainak: Melyiket a kilenc közül?) Vigyáznék arra, hogy az osztálykönyvtárakba túlnyomólag prot. színezetű olvasmányok kerüljenek. Evekkel ezelőtt Szemák István többször is kiadott ilyen könyvtári jegyzéket, azonban a felvett s ajánlott művek ellen kálvinista szempontból többször merült fel kifogás. A kon- ventnek lenne a kötelessége most összeállítani egy ilyen könyvtárjegyzéket. Történt is ugyan erre már lépés, az egyes testületekhez letették a kérdést, de ezt a módot nem tartom célravezetőnek, nem pedig azért, mert a vidéki tanári testületek annyira el vannak foglalva a maguk dolgaival s annyira nem jutnak könyvekhez, hogy vaktában ítéletet nem mondhatnak az egyes könyvek felől. Kellene egy-két embert szabadságolni, akiknek az lenne a feladatuk, hogy olvassák végig azt a tömérdek könyvet s mondjanak felőle ítéletet protestáns szempontból. Ezen talán sokan mosolyogni fognak, de a kérdés nem olyan egyszerű. Tudunk esetet, hogy egy Bethlen-könyvtári könyvet (Harsányi: A reformáció hatása a magyar műveltségre) nem vettek fel a népiskolai könyvtárba, mert erősen felekezeti szellemű. Másutt komolyan veszik ezt. Most a konvent hasonlóképen egy másik körkérdést intézett a prot. iskolákhoz, Mi módon lehetne az egyes tárgyakba a Kálvinizmus szellemét belevínni ? Minden testületnek felelni kell rá. A feleletből kijön majd valami. De bármily alkotmányosnak tűnjék is fel ez az ut (nem is lehet máskép kezdeni, ha nem akarjuk a kormány tanterv csínálását követni), mégis egy-két embernek kell ezt megcsinálni, az egyes testületek legfeljebb csak eszméket vethetnek fel. Hogy azt kidolgozzák, arra nem érnek rá. A gondolat jó. Ha már tantervet nem csinál a konvent, legalább azt állapítsa meg, hogyan lehetne e (szerintem ideiglenes) mostani állami tanterv keretén belül a saját szempontjainkat érvényesíteni. Ez helyes, bár nem tudom, nem járunk-e úgy vele, mint az egyszeri ref. gyülekezet, mely egy virágzó magániskolát azért nem akart átvenni, mert növendékeinek nagyobb része más vallásé volt. Tartsanak ők fenn maguknak iskolát, mondták. Mi majd mellé építjük (állami segítséggel, esetleg egészen állami költségen), a magunk internátusát. A vége az lett, hogy az idegen felekezet átvette s virágzóvá tette az iskolát, a ref. ínternátus építése pedig elmaradt. Se pénz, se posztó. De ideiglenes megoldásnak mindenesetre jó. Mert ne tessék azt gondolni, hogy a ref. szellemet csak a vallástan keretén belül lehet ápolni. Minden tárgyban van, ha nem is egyforma bőséggel, erre mód és alkalom. Az irodalomtörténetben pl. a protestáns kor, a Károlyi-féle bibliának s a Szenczi zsoltárainak 300 évnél hoszzabb ideig terjedő hatása stb., stb. A történelemben a vallásháborúk kora stb. Az újabb irány hívei már Betlen Gábor szándékainak önzetlenségét is kezdik kétségbevonni. (Szegfű) Jó lesz résen állani a prot,
