Protestáns Tanügyi Szemle, 1929

1929 / 9. szám - Belföldi lapszemle

368

világraszóló zeneművész és zeneszerző: Haydn József és Liszt Ferenc. A jelen korban is élénk a zenei élete és ez megszakítás nélkül való folytatása fényes zenei múltjának.

Már a reformáció korában állandó, jól fizetett torony-zenészei voltak a városnak és ezek világi zenedarabokat is adtak elő a torony erkélyéről. Tíz orgonista neve ismeretes e korból.

Az egyházi zene virágkora a 17. század. Itt működött Rauch András, majd a világhírű zeneszerzőnek, Kusser Jánosnak hasonló nevű édesatyja.

Kiváló neve van Sopron zenetörténetében Wohlmuth Jánosnak. A boráról híres Rust városában született 1643-ban. Sopronban, Boroszlóban, Wittembergában tanult és ifjú éveiben szülővárosának volt orgonistája. A magyar protestantizmus gyászos évtizedében az ellenreformáció üldözései elől ki kellett bujdosnia hazájából. Hosszabb ideig Regensburgban működött, mint nagyrabecsült zenetanító.

1681-ben a soproni országgyűlés törvényeivel némileg enyhült a vallási elnyomás. A soproni gyülekezet meghívására Wohlmuth örömmel tért vissza hazájába, szülőmegyéje székvárosába. Haláláig nyugodtan és áldásosán működött itt, mint zeneszerző, zenész és zenepedagógus. Katholikus előkelőségek, még a vakbuzgó Eszterházyak is szívesen bízták rá gyermekeik zenei oktatását. Mint kiváló zenepedagógus, több ifjú zenei tehetséget „fedezett fel“ és csiszolt ki. Mint zeneszerző is nevezetes. Kótás könyve egyik kincse a soproni múzeumnak. Payr, aki maga is tehetséges zenész, illetékes arra, hogy kedves szellemi szülőföldjének zenei történetével foglalkozzék. Ebben a kis könyvben érdekes és vonzó képet adott a már-már elfeledett soproni zenészről, Wohlmuth Jánosról. Egyúttal értékes monográfiával gazdagította hazai zenei múltúnk történetét. Szigethy Lajos.

Belföldi lapszemle. * 1

A Néptanítók Lapja 1929. október 17-i számában Klebelsberg gróf miniszter Egy kis törvényjavaslat címen bejelenti, hogy a tanítók gyermekeinek befogadására szolgáló tanítói házak építésére évi 200— 300 pengőt állít be a költségvetésbe, mert azt szeretné, hogy a tanítók nyugodtan maradjanak meg a tanyákon, hol egy-egy hold belterületet is kapnak és ne kívánkozzanak gyermekeik nevelése miatt a városokba. Hoók Gyula megrajzolja a jövő, 1940. évek tanyai iskolájának a képét, Kemény Ferenc egy mindig időszerű problémát, az elemi- és középiskola viszonyát világítja meg és a teendőt főleg a következőkben látja:

1. Ha az elemi iskola IV. osztályában fokozatosan előkészítjük az átmenetet. 2. Ha viszont a középiskola két alsó osztályában közeledünk a népiskola módszeréhez és rendszeréhez. 3. A középiskola alsó osztályaiban működő tanárok ismerjék a gyermek lélektanát. 4. Az elemi iskola IV. osztályának elvégzése után tájékoztassuk a szülőket gyér-