Protestáns Tanügyi Szemle, 1929

1929 / 9. szám - Belföldi lapszemle

369 mekeik testi-lelki fejlettsége tekintetében. 5. A középiskola IV. osztálya után újabb szelekciónak van helye. A Városi Szülők Lapjának 1929. október 15. számában az új szerkesztő üzeni a szülőknek, hogy ne csak olvassák, hanem írják is a Szülők Lapját. Imre Sándor mélyrehatóan a szülök kártékony szerető­iéről értekezik és kéri a szülőket, közöljék azokat az eseteket, melyek kapcsán azt észlelték, hogy túlságos engedékenységük vagy túlzott szigorúságuk kedvezőtlenül hatott gyermekük viselkedésére. A Tanítók Lapja 1929. október 15-i és november 1-i számában Fejér Lajos érdekesen ismerteti a külföld reformált nyilvános iskoláit a szervezet, testi élet, értelmi élet, társadalmi nevelés, művészeti és erkölcsi nevelés szerint, tehát teljes képet nyújt az ú. n. új iskoláról. Dobó Sándor szolgálati pragmatikát követel a tanítók számára. Dezső Lajos: Gyermekáldás — egyke című cikkében azt kívánja, hogy sújtsák Magyarországon az agglegényeket igen nagy adóval, a nősülő embernek pedig biztosítsák a megélhetést és gyermekeit ingyen taníttassák. A Jövő útjain 1929. július-szeptemberi számában Karácsony S.: Amennyi vágyainkból teljesedhetik címen kifejti, hogy az új nevelés minden elve megvalósítható a középiskola mai keretei közt is. Kenye­res E. kimutatja, hogy nem az állami, hanem a szabadabb mozgású magán, egyesületi és községi óvodákban találhatók föl az új nevelés szellemében megvalósítható reformnak kedvezőbb külső feltételei. Ságody Otmár öntevékenységet kíván a zenetanulásban. — A hírek közt fontos, hogy Tomvas Lászlóné új iskolája leányliceum megnyitására kapott engedélyt. A Református Figyelő október 5 és 12-i számában Kiss Ferenc egyetemi tanár kritikát gyakorol a kormány kultúrpolitikájáról. Fel­panaszolja a szegedi egyetem elkatholizását a női szerzetesrendeknek a szegedi egyetemre betelepítését, a középiskolák állami segélyének aránytalan elosztását stb. és egyúttal felel a félhivatalos kőnyomatos útján leadott válaszra. A Kálvinista Szemle 1929. 40 és 41-i számában vitéz Jávor János: Halálra ítélt iskolák címen bírálat tárgyává teszi a közoktatás- ügyi minisztérium ú. n. iskolaösszevonási tervezetét és kifejti, hogy ez a terv sem takarékossági,, sem jogi, sem tanügyi szempontból nem fogadható el. Kimutatja, hogy rendeltetésének csak a felekezeti iskola felelhet meg, „mert az állami és községi iskolának csak kormány­változásra van szüksége, hogy nevelő és nemzetfenntartó intézmény helyett mételyterjesztő, erkölcsbomlasztó intézetté változzék ..." Jóllehet a kultuszminiszter azóta tervétől elállóit, vitéz Jávor János elvi szín­vonalon álló kritikája mindenkép figyelemre méltó. Az Ifjú Évek című ifjúsági folyóirat szeptember óta kéthetenként

Next

/
Thumbnails
Contents