Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 1. szám - Belföldi lapszemle
A Líteratura 1928. évi karácsonyi számában Ego Ifjúsági irodalmunk és a mai gyermek címen ír. Megállapítja, hogy a mai ifjúsági irodalom nem alkalmazkodik a mai gyermekhez. Pedig megváltozott a világ, megváltozott benne a gyermek. A mai gyermeknek szánt könyvben elsősorban humor és aktivitás kell. A Hegyen épített város 1928. november 22-iki számában Sass János a gyermeknevelésről ír. Gyakorlati irányú cikke abból indul ki, hogy nincs rossz gyermek, csak gyarló vagy hibás szülő. Az első gyermekkorban a nevelés egyedüli módja a szoktatás, mely a születés első pillanatában kezdődik a táplálkozás szabályozásával. A nevelés legnélkülözhetetlenebb alapja pedig a fegyelem, melyet szigorú következetességgel kell kezelni. Sok szülőnek rossz szokása az, hogy a gyermekek, kül. leánygyermekek figyelmét már zsenge korban a ruhára tereli. Az sem helyes, ha elhalmozzák övéiket karácsonykor játékszerekkel. A gyermek lelkében már korán életre kell kelteni az Isten-tudatot. Először szajkó módjára mondja el az imát, de környezetének egész viselkedése az imádság alatt már sejteti vele a pillanat komolyságát, így az áhitat hangulata szinte észrevétlenül fejlődik ki benne. Szemléltesse a nevelő, hogy amint az erényt nyomon követi az öröm, úgy a bűnnek következménye a bünhődés, a szégyen. így ébred föl a gyermek lelkében az erkölcsi világrend sejtelme. A nevelés III. eszköze a jó példaadás. Gondolja meg minden szülő, hogy Magyarország feltámadását csak jó gyermekek mellett remélhetjük. A Városi Szülők Lapja 1928. dec. 15. számában Kirchner Béláné azt fejtegeti, hogy az iskolának nem tömegembereket, hanem hivatásos embereket kell nevelni. Kétségkívül helyes gondolat, de keresztülvitelének az eszközeit a szerző nem jelöli meg, a mai tömegtanítás mellett. — Gyárfás Gyula A népiskola fontosságáról ír. Kifejti, hogy a népiskola nevelő-oktató munkájának a kiterjesztésére kell törekedni és jelenlegi letíport helyzetünkben különösen kettőre van szükségünk: 1. a lelkierők és erkölcsi értékek teljes kitermelésére, 2. a szellemi és testi kultúra minél magasabb fokra való fejlesztésére. — Kovách F. figyelmeztet az iskolai fogadó órák jó felhasználására. — A szülők lapjának ügyesen szerkesztett melléklete a „Városi gyermekek lapja". A Magyar művelődés 1928. nov.—dec. havi számában Relkovic Néda dr. A leányközépiskolák 1927 28. iskolai évi működését ismerteti. Jegyzetben ezt mondja; „A kollégiumot nem vettem figyelembe, mert egyetemi tanulmányokra nem képesít s tantárgyai is merőben különbözők". Ez igen különös álláspont! A leánykollégiumról ugyanaz a törvény rendelkezik, mint a leánygimnázium és líceumé, tehát egyenlő rangú velők, vagyis középiskola, ha nem képesít is egyet, tanulmányokra. Továbbá, ha tárgyai mások is, tanárai középiskolai végzettségűek és ugyanazt a munkát végzik, mint a gimnázium és líceum tanárai. A törvény elismeri a leánykollégium létét, tessék tehát a más intézetek tanárainak is tudomást venni róla! 31
