Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 8. szám - Külföldi lapszemle
336 legyen a módszeres tanítási eljárás és a nomenklatura. 3. Minden tankönyv nyújtsa azt a feltétlenül megkívánható minimális bő anyagot, mely tárgyi csoportokban később is nyilvántartandó. 4. A szakfelügyelet tapasztalatai megfelelő módon értékesítendők. 5. Működésben levő tanároknak időnként adassék mód ismereteiknek a külföldön való felfrissítésére. Szelényi Ödön. Külföldi lapszemle. Pädagogische Rundschau. V. évfolyam 3—8. számai. A tört fogalma c. cikkben a szerző megállapítja, hogy a törtekkel való számításnak igen kevés gyakorlati jelentősége van. Magasabb iskolákban még jó szolgálatot tesz mint a betűszámtan előkészítője. A cikkíró hibáztatja, hogy a legtöbb didaktikai könyvben a törtekhez való bevezetés rövid és külsőleges. Paul Henkler könyvéből idézve arra mutat rá, hogy a felet nem szükséges mindig az egység felének, hanem valamilyen mennyiség felének elképzelni. Ezért eleinte nem egy almát vágna kétfelé, hogy az V2-et érzékeltesse, hanem két almát mutatna be, aminek fele egy alma. Fontos, hogy a tanuló mindig lássa a vonatkozást, illetve a viszonyt a fél, a harmad stb. között, Ezért nagyon ajánlatos a törteket ábrázolni is, mégpedig olyanformán, hogy megfelelő nagyságú egészet veszünk fel, ami mellé annak felét, harmadát, negyedét stb. rajzoljuk, hogy így a törtek sorának változását is érzékeltessük. Mikor a törtek értékéről biztos fogalma alakult ki a tanulónak, akkor lehet beszélni valamit a formaváltozásokról is. A csillagos ég megfigyelése. A gyermek otthonához tartozik a kék ég, tova siető felhőivel, villámaival, mennydörgésével, aranyos napsugarával és sok kedves csillagjaival. Érthető tehát, ha a modernebb tantervek a földrajzzal kapcsolatban valamit kívánnak tanítani a csillagos égről. Arra mindenesetre ügyelni kell azonban, hogy amit az érzékeny anyai szív a gyermekbe oltott, azt ne törjük össze a tudomány kalapácsával. A gyermekes meséken keresztül haladjunk lépésről lépésre előre. Csodálatot és tiszteletet kell a gyermekben mindenek előtt felébresztenünk. — Legalsó fokon az össztanítás keretén belül könnyen eshetík szó a nap, hold és a csillagokról. A szülők esténként megmutatják a gyermekeknek a csillagokat. Mesélve beszélnek arról, hogy a jó Isten azért gyújtotta ki azokat a kis lámpácskákat, hogy a fáradt vándor haza találhasson. Egy-egy ilyen este tapasztalatát a kis gyermekek felviszik az iskolába, ahol közös megbeszélés tárgyává teszik. — Arra ügyelni kell, hogy még magasabb fokon se törjük össze durva kézzel a naiv fantázia által épített épületet. Csak apró lépésekkel haladjunk a „tudományos megismerés“ felé. Végeztessünk olyan megfigyeléseket, hogy hol kél fel a nap, hol áll akkor, amikor iskolába indul a tanuló stb. ? Felsőbb fokon, ahol már a logikai gondolkozás fejlettebb, tervszerűbben lehet előre haladni. Fontos, hogy
