Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 8. szám - Külföldi lapszemle
337 * minden megállapítás saját megfigyelés és saját tapasztalat alapján történjék, aminek érdekében a tanító minél több megfigyelési feladatot adjon növendékeinek. Ilyen feladatokat említ a szerző a Napról: írjátok le, mit tudtok a Nap nagyságáról magatoktól ? Jegyezzétek fel a hőmérsékletet a nap különböző szakaszaiban! A kérdések megbeszélése alkalmával a tanító bemutatja a földgömböt és elmondja, hogy ha a Napra helyeznénk a földet kontinenseivel, tengereivel együtt, az akkora helyet foglalna el a Napon, mint a földgömbünkön Dánia. Majd azt is megemlíti, hogy a Napból 1,300.000 olyan nagyságú gömböt lehetne készíteni, mint a Föld. Korát 3 milliárd évre becsülik. Foglalkoztató kérdések még: próbáljunk készíteni napórái! Beszéljünk a szivárvány keletkezéséről, a Hold különböző alakjairól 1 Apály, dagály problémájáról! Hogy szokták a csillagokat vizsgálni? stb., stb. Végül olvastassunk ide vonatkozó költeményeket és elbeszéléseket Herbert Spencer filozófiája és pedagógiája. H. Spencer 1820-ban született, 1903-ban halt meg. Halálának huszonöt éves évfordulóján emlékezik meg róla folyóiratunk. — Filozófiájá-nak jellemzője az agnosticízmus, vagyis annak elismerése, hogy az abszolútot nem lehet felismerni. Innen van, hogy szerinte úgy a tudomány, mint a vallás törekvései terméketlenek. A filozófia feladatát abban látja, hogy az egyes tudományok eredményeit zárt egészben tömörítse. Spencer pozitivista, ezért a metafizika ismeretlen előtte. Az egész világot fejlődési folyamat eredményének tekinti. A fejlődésben szerinte bizonyos ritmus van, még pedig az evolúció és a disszolució örökös váltakozásai következtében. Etikájának is a fejlődéstan az alfája és ómegája. Abszolút etikai értékek nincsenek is szerinte. Azt tartja, hogy a lelkiismeret szava nem Isten szava bennünk, hanem megszámlálhatatlan nemzedék tapasztalatainak lecsapódása, amely hol követőleg, hol gátlólag lép fel bennünk. Kötelességünk teljesítésére értelmünk serkent. „Minél okosabbak leszünk, annál hűségesebben teljesítjük kötelességeinket." Erkölcstanának alaptétele altruisztikus egoizmus. — Pedagógiájának foglalatát az 1861-ben megjelent könyve adja. Felteszi a kérdést: Milyen az értékes tudás ? Olyan, amely nem külső, dekoratív jellegű, hanem hasznos. Szerinte az emberi cselekedetek summája a következő részekre oszlik: 1. Olyan cselekedetek, amelyek az önfenntartásra vonatkoznak. 2. Melyek az életszükségleteiről gondoskodnak. 3. Az utódok nevelésére, oktatására vonatkozó cselekedetek. 4. Melyek a rendezett társadalmi viszonyokat akarják fenntartani. 5. A különböző hajlamok és vágyak kielégítésére vonatkozó cselekedetek. Ebből a szemszögből teszi vizsgálat tárgyává az egész nevelést. A közvetlen önfenntartás munkáját a jó természet maga elvégzi, csak arra kell ügyelni, hogy a természet nevelőtevékenysége ne akadályoztassák. Innen van, hogy az észszerű nevelés egyik legfontosabb tárgya: a lélektan. Megvizsgálja az egyes tudományokat abból a szempontból, hogy az élet fenntartása .szempontjából milyen értékeket képviselnek. Arra a lesújtó eredményre jut, hogy az egyes tanított tudományoknak az élet fenntartása szempontjából igen kevés jelentősége van. Keveset tanítunk arra vonatkozólag is, hogy a növendékeket a leendő szülői hivatásra
