Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 8. szám - Belföldi lapszemle
334 iskolafajok tanítói egymással eszmét cseréljenek. — A szeptember 2-i számban Körösi Henrik: Egyetemes pedagógia címen kifejti, hogy az egyes nemzetek speciális nevelői feladatai mellett van a nevelő-oktatásnak bizonyos nemzetközi jellege is és az egyes országok tanügyi mozgalmait valami egyetemes pedagógiai szín festi át. Ennek a kölcsönhatásnak pedig igen nagy a jelentősége. — Neopedagógiai iskolarendszerek címen Kemény F. Vecroly módszerét, a Project melthod-ot, a Platoon Winnetka, Dalton és Howard plan-t ismerteti és megállapítja, hogy az új iskolarendszereknek, mint szűkebb körre szorított kísérleti iskoláknak, megvan a jogosultságuk, ámde a tömegtanításra és általános meghonosításra személyi, technikai és anyagi okoknál fogva nem alkalmasak. — A szeptember 18-i számban gróf Klebelsberg a tiszazúgi esetet teszi szóvá. Földes F. a VIII. osztályú népiskola kiépítéséről értekezik. A Magyar Pedagógia 1929.március-júniusi számában Kornis Gy.: Kultúra és túlterhelés című közgyűlési megnyitóját találjuk, melyről más alkalommal már megemlékeztünk. — Walther B. az érettségi vizsgálat reformjáról ír. Szükségesnek tartja további fenntartását. A fiú- és leányközépískolák különböző típusai az érettségi vizsgálaton is jobban kidomborodjanak, mint eddig. A szóbeli vizsgálaton kérdezendő tárgyak száma korlátozható; minden tanuló csak 2—2 tárgyból való felelésre köteleztessék. — Kovács Rezső: A testi nevelés új fejezete címen a sportnak az iskolában való térfoglalásáról szól. Rámutat a tiszta sport nagy jelentőségére, de azt találja, hogy ma a sport nagy része elüzle- tesedett. Azt kívánja, hogy a rekordokra beállított eredménysportot válasszák el a nemes sporttól. — Ezenkívül tovább folynak e számban Kemény F.: Technika és pedagógia, továbbá Prohászka L.: Pedagógia mint kultúrfilozófia című dolgozatai. — A szeptember-októberi számban Nagy Jószef: A kultúra decentralizációjáról ír. Kifejti, hogy egy egyetem valóban alkalmas arra, hogy nyomában igazi városi élet s kultúra fejlődjék ki. De ehhez nem devalvált „vidéki“ egyetemek kellenek. Az egyetemek mellett azonban egész sereg intézmény és sok jóakaratú ember közös, harmonikus munkájára van szükség, hogy nemzeti kultúránk színvonala egyenletes képet mutasson. — Szelényi O.: Schnap- fenthol és Magyarország című tanulmányában a Salzmann-féle nevelő- intézet és Magyarország többrendbeli kapcsolatát mutatja ki — Pitroff P. behatóan ismerteti a film árnyoldalait, de rámutat arra is, hogy a középiskolai oktatásban nagy hasznát vehetjük. Az iskolai filmet csak az órán, tanítás közben rövid felvilágosításképpen, vagy egy tanulmányi rész lezárásakor ismétlés gyanánt adhatjuk, mert nem szabad elfelejteni, hogy az ifjú öntevékenysége a lényeges. Az Orálló 1929. szeptember 28-i számának vezércikke visszautasítja azokat a vádakat, melyeket a kultuszminiszter a tiszazúgi mérgezésekkel kapcsolatban a lelkészek ellen emelt és az államra hárítja a felelősséget. — Sz. Szabó S. „400 éves iskolák" címen a mezőtúri ref. gimnázium múltját ismerteti Faragó B. most megjelent füzete alapján.
