Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 7. szám - Külföldi lapszemle
főcéljául. — Az augusztus 1-iki számában gr. Klebelsberg, Az Alföld, a Kossuthi gondolat és a tömegműveltség címen azt fejtegeti, hogy igazában az a Kossuthi politika nemzettápláló folytatása, amely nem dolgozik Kossuth nevének jelszóként való kihasználásával, hanem a változott viszonyok között nyújtani igyekszik, a Kossuth által is képviselt haladási eszméből azt, ami az idők változékonyságától független, tehát igazi műveltséget nyújt a tömegeknek. E számban is folytatódik a „Tud-c a népiskola jó könyvekre nevelni! c. pályakérdésre érkezett, illetve jutalmazott munkák közlése. Körösi H. érdekesen ír a Tehetségkutatókról. Sz. Ö. Külföldi lapszemle. A Lehproben és Lehrgänge 1929. évi 4. sz. füzetéből válogatott cikkek. 4. f. 3. Das göttliche von Goethe. Dr. br. Wehnert, a tanulmány írója, elsősorban Göthének ezt a költeményét szeretné primanus (Vili. o.) tanítványaival megértetni, majd ennek kapcsán a keresztyénség és a német idealizmus viszonyát tisztázni előttük. Az emberben működő isteni erő — kezdi fejtegetését — az a benső, titkos hang, amely bár nem parancsolón, de azért határozott, félre nem érthető módon, mint egy szokratesi daimonion, sugallja mindenikőnknek: jó és nemes gon- dolkozású légy! Ez az erkölcsi lekötöttségben megnyilatkozó isteni hatalom, ez az égi eredetű „kategorikus imperativus“, az isteni szózatnak ez az ember történelmi világába való behatolása — az a titokzatos erő, amelyhez Göthe fordulni szeretne. Költeményébe tehát az isteni „ím- manencia" bennünk lakozásának a gondolatát viszi be és fejti ki. A keresztyénség, állapítja meg komoly hittel a szerző, a német idealizmusnál, erkölcsi élet dolgában, jóval több, a történelmi s egyszersmind a történelem fölötti isten-ember által pedig sokkal-sokkal gazdagabb. Hiszen Jézus a megtestesült erkölcsi ember volt. Göthe csak akar erkölcsös lenni, csak ajánlgatja, követeli azt másoktól. Jézus az övéit, úgyszólván, a velük való gyakori érintkezéssel teszi erkölcsös személyekké, amilyen ő maga is. Göthe az erkölcsi emberré válásnak a tanítója. Jézus ellenkezőleg az a fenkölt személy, aki erkölcs-isteni hatalommal rendelkezik, habár husból-vérből való ember, mint mi. 0 maga a megszemélyesült erkölcsiség. Röviden kifejezve: a keresztyénség, igaz mivolta szerint — vallás, míg a német idealizmus — bölcselet. 4. f. 4. Das Wiesen Julius Casars im Spiegel des dramatischen Dichters. Dr. B. Kronacher tanügyi tanácsosnő (a németeknél már ilyen is van) e cím alatt két tükörben szemlélteti Julius Caesar képét, pontosabban — lényének drámai magját. Az egyik Shakespeare „Julius Caesar“ —,a másik Shaw „Caesar és Cleopatra“ c. darabja. Shakespeare egyes-egyedül és kizárólag ama világraszóló gyilkosság rajzával,
