Protestáns Tanügyi Szemle, 1929

1929 / 6. szám - Hazai és külföldi irodalom

244

feladat az, hogy miképen alkalmazzuk a grammatikát. A fenti tanulmányban elmondottakon kívül szemléleti módon mutatja be a francia nyelv tanítását a legelső órán a kezdetleges fogalmak tanításánál, továbbá az V. osztályban egy költemény tanításánál. Megemlít néhány ügyes gyakorlati fogást. A versszakok nyelvtani anyagának tárgyalása kissé hiányosnak tetszik, mivel csupán csak az igéket említi. A sikeres tanítás feltételeinek felsorolásánál hangoztatja a nyelvi szertárak és laboratóriumok felállításának szükségességét.

Dr. Arató Amália nagy szolgálatot tenne a középiskolai francia nyelvtanítás ügyének, ha a direkt módszer alkalmazását a legalsó foktól a legfelsőig egy iskolai könyv megírásával bemutatná.

(Budapest) P- Gyuláné

Dr. Hankíss János: A detektívregény, Gaea-könyvek 4. sz. Csáthy, Debrecen. Budapest, 1928.

E tartalmas kis kötet első és második fejezete, a népszerű irodalom elméletével foglalkozik, továbbá legkedvesebb műfaját: a bűnügyi vagy detektívregényt tárgyalja s ennek vázlatos történetét adja. A detektív- regényen kívül a népszerű irodalomhoz sorolja a szerző a fantasztikus regényt, az operett-szöveget s mozifilmet is. Detektívregényen általában bűnügyet tárgyaló, e körül forgó szépirodalmi munkákat ért.

Ily értelemben igen régi műfaj. A tolvaj, koldus, útonálló igen gyakori alak a XVI—XVII. század verses és prózai elbeszéléseiben s drámáiban. A picaro regényben már nemcsak az efféle alak fontos, hanem a társadalom képe s a bonyolult mese. Ott van a bűn titka a XIX. század eleji fantasztikus elbeszélésekben, majd a balladákban, a romanticizmus történeti s még inkább társadalmi regényeiben, az utóbbiakban már a társadalom bírálatával s felelősségének hangoztatásával együtt. (Hugo, Dosztojevszkij.) Már Poeval megindult a szorosabban vett detektívregény. Különösen átalakult a bűnügyi regény egyik alakja: a rendőr, s lett belőle a kutató, megfigyelő, következtető detektív, aki egyes kivételes esetekben, nem épen rablógyilkosságokban mutatja ki * ügyességét. A detektívregény tehát a bűnügyinek újabb fejlődési alakja.

Ez a 30 lapnyi első két rész tartalma. Azután 90 lapon összegyűjti a magyar irodalomban található bűnügyi motívumokat, rajzolja a magyar bűnügyi regények leggyakoribb típusait. Részletesen tárgyalja Nagy Ignác Magyar titkait, Kuthy Hazai rejtelmeit, Jósikát, Jókait, végül újabb irodalmunkból ad néhány példát. Közben a börtönügy javításáról szóló dolgozatokat is felsorolja.

Igaz, irodalmunk minden ágában találunk bűnügyi elemeket; különösen ha oly tágan értjük ezt, mint szerző, hogy a bűnügyi motívumok között szerepel a bosszú, a titkok, a rejtett hely, kísértetek, boszorkány stb., a bűnügyi típusok közt pedig a betyár, rabló mellett az uzsorás, zsidó, a démoni nő stb. De ezek jórészt mégis messze esnek a detektív, sőt általában a bűnügyi regénytől. így a romanticizmusnak majdnem minden regénye ide volna vonható. Maga a szerző is azt mondja, hogy bűnügyi regény az, mely a bűnügy, vagy bűnös titkok kedvéért készül. Ilyen volna az említetteken kívül Jósika több társadalmi regénye, vagy