Protestáns Tanügyi Szemle, 1929

1929 / 6. szám - Hazai és külföldi irodalom

240

Hazai és külföldi irodalom.

Furcsa földrajzi tanterv, furcsa földrajzi tankönyv. A tanterv úgy szokott készülni, hogy az avatott szakemberek javaslat alakjában kidolgozzák, a hozzáértők gyűléseken és szakfolyóiratokban megtárgyalják, módosítják, javítják, a tudomány és a pedagógia figyelembejöhető szempontjai szerint. A tanítóképzők legújabb tanterve nem így készült. Megjelent készen, végleges formában, mint a derült égből lecsapó villám. A tanítóképző szaktanárok gyűléseiken, folyóiratukban egy darabig hozzászóltak, de csak dícsérőleg, magasztalóíag, azután, mikor már annyira kiütköztek a hibák, hogy restelték tovább magasztalni, akkor beköszöntött az általános hallgatás: írnak, beszélnek azóta minden szép és hasznos dologról, de a tantervről és az annak alapján készült tankönyvekről nem esik többé szó. Ez a tanterv olyan ötletes, eredeti újításokkal látott napvilágot 1923-ban, amelyet semmi más iskolatípus tanárai nem hagytak, nem hagyhattak volna szó nélkül. Kik csinálták így. miért csinálták így, senki sem tudja. A kezdetben elhangzott egy-két kénytelen elismerést kritika nem követte. Azt kell hinni, hogy ez a legtökéletesebb emberi mü, ami valaha napvilágot látott. Pedig nem az, sőt szembeötlő fogyatékok vannak benne. Hogy e fogyatékokról miért nem esett szó soha, megfoghatatlan. Azt beszélték, nem tanácsos belekötni, mert baj lesz belőle: olyan nagy valaki készítette. Ennek folytán én is csak úgy óvatosan szólok hozzá a II. oszt. földrajzi tantervéhez abból az alkalomból, hogy megjelent egy II. oszt. tanítóképzői földrajzi tankönyv.

A tanítóképzők II. oszt. földrajzi tanterve a következő fejezetekből áll: I. Az ember helye a természetben. II. Az ember alkalmazkodása,

III. Európa fekvésének jelentősége (vigyázat! nem a fekvése, hanem annak jelentősége). IV. A közlekedésföldrajz vázlata. V. A világgazdaság alapvonásai. VI. Európa államainak politikai földrajza. Eztn utóbbi fejezetben egyik alcím: az öt világrész politikai földrajzának áttekintése.

Mivel az I. osztályban a tanulók csak fizikai földrajzot tanulnak, a III. osztályban pedig már Magyarországot (Középdunai medencét), tulajdonkép a II. osztályban kellene megismerni az öt világrészt. Ámde abban nem volna eredetiség, ha a II. osztály földrajzi tantervét hagyományos logikával Európa, Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália, Óceánia és a Sarkvidékek fejezetcímek szerint állítanák össze. Az ilyen tanterv jó lehet a gimnáziumoknak, reáliskoláknak, kereskedelmi iskoláknak, szóval minden iskolatípusnak az egyetemektől az elemi iskolákig. A tanítónőképzőknek valami egészen más kell. Mert csak akkor felel meg a tanítóképzés szakiskolai célkitűzésének. A világrészek földrajza az által nyer szakiskolai jelleget, hogy az öt világrész közül lekapcsolnak négyet, a maradékot, Európát pedig nem leírják, hanem metafizikai értekezés tárgyává teszik. Ezt a középiskolák nem tudják utánunk csinálni.

Ennek a földrajzi tantervnek a szerzőjét nem ismerjük. Évekig kellette magát a tanügy nyilvánossága előtt, de nem találkozott földrajzi tanár, aki rászánta volna magát, hogy ezen zsinórmérték szerint tan-