Protestáns Tanügyi Szemle, 1929

1929 / 5. szám - Külföldi lapszemle

208

tikai, műveltségi, vagy gazdasági viszonyairól összefüggő, kerek szöveget tartalmaznak. Legtöbbet érnek természetesen az eredeti történelmi források, kivált ha ezek nagyobb egységeket ölelnek fel, amelyek a tanulókat az anyag önálló megértéséhez s feldolgozásához segítik.

E nemű oktatását a cikkíró az Obersekundaban a germán őstörténet tárgyalásával kezdi meg. Itt úgyszólván magától kínálkozik a tanárnak elsőrendű forrásul, Tacitus Germaniája (a Reklam-féle kiadásban olcsón s jó magyarázatokkal kapható). Olvasás közben e forrás tárgyilagosságának kérdését is kellően megvilágíthatni, mely alkalommal a növendék egy forrásmű kritikai értékéről szintén tájékozódhatik.

Nagy Károly hatalmas személyiségéről s az állami élet különböző területein végzett alkotásairól, nemkülönben a források utján szerezhet a tanuló legközvetlenebbül helyes fogalmat. E célból két olcsó iskolai kiadás is áll rendelkezésre (jobb a Loewe-féle). A középkori történelemnek egyéb fontos fejezetei is így tisztázódnak legjobban. A középkori ember vallási és társadalmi kötöttségét a szerző Eicken gazdag adathalmazú könyvéből érteti meg tanítványaival.

Az írott forrásokkal egy rangban állanak szerinte a középkori romok, egyházi, világi építmények, szobrászat, képírás, amelyeket a tanulóknak közvetlen szemléletből kell megismerni. Délnyugati, délkeleti Németországot meg a klasszikus jellegű középkori városokat ezért utaztatja be velők.

A renaissance és reformáció néven ismert szellemi mozgalmak s ezeknek a középkorral annyira ellentétes egyéni eszményei (Persönlichkeitsideal) hasonlókép forrásművekből ismerhetők meg igazán: a politikai kép Machiavelli hires könyvéből (A fejedelem), a vallási s társadalmi-, Luther irataiból. A 30 éves háború idejének műveltségi állapotát a „Simplicissimus“ c. regény tükrözted érdekesen.

A képződő porosz hatalom és absolutizinus korát egész sor forrás kiadvány tárja fel híven, pontosan. Oelsner „Flucht, Verhör“ stb. c. munkája mellőzhetetlen a francia forradalom tárgyalásánál. A XIX. század modern politikai eszméit Stein, Scharnhorst Hardenberg fejtegetik meggyőzően. A Fichte-féle eszmék a „Német nemzethez intézett beszédekből“ szólnak az ifjúsághoz leglelkesítőbberi.

Az oberprimai oktatás középpontjában álló német egység-kérdést „Briefwechsel zweier Deutschen“ c. gyűjtemény olvastatásával ismerteti.

Az 1848. forradalmi mozgalmakat is akkori forrásgyűjteményből, Bismarck ifjúságát és első politikai pályafutását, hasonlókép az 1862—71. évek eseményeit magának a nagy kancellárnak feljegyzéseiből (Gedanken u. Erinnerungen) kívánja a szerző megvilágítani. Az 1870-iki háború idejére eső franciaországi állapotokat őszintén, közvetlenül rajzolja Gobinau grófnak Reclam kiadású könyve; ezt tehát semmi szín alatt nem szabad mellőzni.

Utolsónak hagyja az 1870. után időszerűen égető socialis kérdés tárgyalását. E tekintetben Dicsterweg füzetje tartalmaz kitűnő útmutatásokat. Elsőrésze a német munkásmozgalom fejlődéséről beszél Lassale-ig (utópikus socialismus); a második rész a kommunista kiáltvány gondolat- menetét követi és a probléma megoldását jelzi (történelmi socialismus).

(Mezőtúr.) Fejér Lajos.