Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 5. szám - Belföldi lapszemle
204 iskolát és munkamódszert. Sztankó B. folytatja a Magyar népdal a magyar népiskolában c. cikkét. — Az április 15-iki számban Körösi H. ismerteti Klebelsberg miniszter legújabb, változatos tartalmú művét (Küzdelmek könyve), Kodály Z. „A magyar népdal művészeti jelentősége" címen rámutat arra, hogy a magyarság elfelejtette zenei tradícióját és most, hogy újra felhangzik, meg kell szoknia, mint egy elfelejtett nyelvet! Törös L, említett cikke tovább folyik. — A május 1. számban Körösi H. ismerteti Herczeg F. véleményét a magyar néptanítókról abból az alkalomból, hogy a fentemlített pályaműveket áttanulmányozta. A pályázat eredményét fényes sikerűnek mondja és nem győz eléggé csodálkozni azon: „mennyi nagy műveltségű elme, milyen talpraesett megállapítások, mennyi írói készség". — E szép eredménynek is csak örülhetünk! Ugyan e számban megtaláljuk Kornis Gy. államtitkárnak a M. P. T. ezidci közgyűlésén tartott és nagy feltűnést keltett felolvasását : „Kultúra és túlterhelés" címen. — K. L, ismerteti ama német rendeleteket, melyeknek célja, hogy az iskolát a „népek békéje" szolgálatába helyezze. — Folytatódik e számban is Törös L. cikke. A Magyar Szemle 1929. májusi számában Trócsányí Zoltán felette érdekes képet rajzol Sárospatakról és főiskolájáról. Rámutat arra, hogy e nagymultú városkában leromboltak mindent, ami a múlt idők emlékét őrizte volna és csak a kollégium gyűjteményei, a Rákóczi vár, pár ódon épület és a kath. templom indíthat meg történeti remi- niscenciákat, A városban nincs egyetlenegy régi műemlék sem. A főiskola a várostól függetlenül fejlődött, nevefői jelentősége csorbithatatlanul fennáll és Klebelsberg miniszter hatalmas államsegéllyel igyekszik ezt fokozni. Ma a város is újra emelkedőben van, lakosságának száma nő, hivatalai szaporodnak, utcái csinosodnak. A Kálvinista Szemle 1929. május 4-iki számában Bessenyei L.-nak a Protestáns Tanügyi Szemlében megjelent cikke kapcsán a szerkesztő azt az érdekes gondolatot veti fel, hogy keresztül kellene vinni, hogy a ref. (prot.) iskolák az államsegély elfogadása ellenére ne legyenek kénytelenek az állami tantervhez alkalmazkodni, hanem saját felekezeti tantervűk szerint taníthassanak. Ez a gondolat a megváltozott nemzetiségi viszonyok következtében nem utópia többé! Az állam megjelölhetné a kereteket, de ezek között szabadabban mozoghatnának a felekezeti iskolák, mint ahogy ez most történik. A régi prot. tradíciók és egyéni vonások erélyesebb felkarolása csak javára válnék a kissé nagyon is uniformizált magyar köznevelésnek! Az Orsz. Középiskolai Tanáregyesűleti Közlöny április 5-iki számában a nagyon elszomorító helyzetjelentés után különös figyelmet érdemel Jámbor Gy. értekezése az internátusi nevelésről. Az általa megkülönböztetett 3 irány közül (szocialisztikus, individualisztikus és tradicionális) az utóbbit tartja követésre méltónak, de hozzá teszi, hogy gondosan el kell hagynunk a helyt nem álló, sok esetben meghaladott
