Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 5. szám - Belföldi lapszemle
205 álláspontokat, viszont át kell vennünk azokat az intézkedéseket, amelyek a másik iránynál jól beváltak s a lényeget képező alapelvekkel összhangba hozhatók. Az Orsz. Polgári Iskolai Tanáregyesűletí Közlöny 1929. áprilisi számában két cikk is foglalkozik a polgári iskola gazdasági irányú átszervezésével (Geszthelyi Nagy László és Szuhács Jánosé) jeléül annak, hogy ez a kérdés most a 8 osztályos elemi iskola és 2 éves gazdasági ismétlő iskola felállításának a küszöbén nagyon is időszerű. Az Emmaus felé (evang. theológusok folyóirata) nagyon helyesen új rovattal, az evang. tanítójelöltek rovatával bővült. Ez az egyesülés egy folyóirat keretében igen alkalmas arra, hogy közelebb hozza egymáshoz a lelkészi és tanítói rendet. Jobban megértik és jobban megbecsülik majd egymás hivatását, ha együtt dolgozva a tanítójelöltek, többet foglalkoznak majd teológiai, a lelkészjelöltek pedig pedagógiai, különösen metodikai és szervezeti kérdésekkel. Az áprilisi számnak a tanítójelöltek számára fenntartott rovatában egy alkalmi cikken kívül (Tavasz) ezeket találjuk: Kezdő tanító levele volt tanárjához, Ünnep a soproni tanitóképzőben, Tanítási vázlat (Luther kis kátéja). — Az Emmaus felé szerkesztősége és kiadóhivatala Sopronban van (Tornautca 6. szám I. emelet). Előfizetési ár egész évre 5 P. A Magyar Tanítóképző 1929. márciusi száma vezető helyen az azóta elhúnyt Quint I. cikkét közli Feladataink címen. Alapgondolata, hogy ma oly új tanítót kell nevelni, aki a tudáson kívül tanulási vágyat és a gyakorlaton kívül nevelői gondolkodást is visz magával az életbe. — Kenyeres E. folytatja „A gyermek gondolkozásának és világfelfogásának fejlődése“ c. értekezését I. Piaget nyomán. Kiss 1. pedig szintén folytatólag közli a magyar tanítóképzés statisztikai adatait, Felemlítendő még két gyakorlati tanítás: Petőfi, „Füstbe ment terv" c. költeményének tárgyalása (Harmos S.) és állattani óra a tanítóképzőben (Móczár M.). A gyászrovat elparentálja Geőcze S. és Irsa Bélát. A Család és gyermek ismét új köntöst öltött. 1929. áprilisi számában Nógrády L. Rótt Nándorról ir, mint a gyermekek és szegények püspökéről. Kemény Gábor a napilapokból ismert eset ötletéből „A serdülőkorú gyermekek nevelése és a púder-razzia" címen ír, kifejtvén, milyen óvatosan kell ez életkorral bánni. Károsnak tartja, hogy egyáltalán kutassunk a gyermek zsebében vagy hogy olyan dolgok után kutassunk, melyek a felnőtteknél, tanítónőknél és tanárnőknél is sokszor megtalálhatók; minden kutatás gyanúsítást jelent és ez lealacsonyítja és megsebzi a gyermek lelkűletét. Óvatosan nyúljunk a gyermek tulajdonához és különösen a leveléhez és a legnagyobb vigyázattal a szerelmi leveléhez. — A „Képek a lélektani laboratóriumból" c. rovatban Nagy L. a tanulók egy titkos társaságáról ír, mely talán egymagában áll; címe volt ugyanis: „Tanárbosszantó Egyesület“. Működött pedig egy fővárosi gimnáziumban, tagjai 12 éves gyermekek voltak.
